Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Borsa Iván: A német külügyminisztérium levéltára, 1920–1945 / 78–84. o.

- 79 > rájött iratanyagát /L367-1945/ * háborús események elől a Birodalom különböző részein helyezték biztonságba* A hatalmas iratmennyiség viszonylag kevés veszteséget szenvedett részben a Ribbentrop külügyminiszter által kiadott megsemmisítési parancs, részben pedig háborús cselekmények követkéztében

9 Az iratanyag nagyobb és politikai szempontból jelentősebb része a második világháború utolsó szakaszában az angolszász hatalmak, többi része pedig a Szovjetunió hadizsákmánya lette A győztes hatalmak egy évtized után német kézbe adták vissza a Külügyminisztérium iratait, igy ezek jelenleg részben a bonni Külügyi Hivatal Politikai Levéltárában /frolitisches Archív des Ausvtrtigen Amtes/, részben pedig a Német Központi Levéltárban /Deutsche8 Zentralarchiv/ Potsdamban találhatók. Az angolszáz kézbe került iratanyag igen fontos bizonyító adatokat szolgáltatott a háborús főbünösök nürnbergi perében, de ezen túlmenően is nagy érdeklődéssel fordultak feléje nyolc évtized, s különösen a két világháború történetének kutatóié Az iratanyag kutatásában kezdettől fogva fontos szerep jutott a mikrofilmezésnek

e Az Északamerikai Egyesült Államok és Nagyá&itánnia külügyminiszter riumai az évek folyamán a különböző munkálatok során mintegy 3 millió felvételt' készítettek, amit azután mindenki számára hozzáférhetővé tetteko A filmek Washingtonban a National Archives-ban, Loddonban pedig a Public Record Office-ban állnak a kutatás rendelkezésére• Az amerikai és az angol külügyminisztériumon kívül az iratanyag kutathatósága erdekében tekintélyes feladatot vállalt magára a kaliforniai Stanfordban működő Hoover Intézet /teljes nevén: Hoover Institution on War, Revo lation, and PeaceA Az Intézet a háborúk, a forradalmi mozgalmak és a béke kérdéseinek tudományos vizsgálatát tekinti feladatánako Régebben az első világháború állt munkájának középpontjában, ujabban azonban ezt a helyet a második világháború foglalta elo Felismervén a német Külügyminisztérium iratanyagának a második világháború története és annak előzményei szempontjából való jelentőségót, az amerikai Külügyminisztérium és az Intézet elhatározták megfelelő színvonalú segédlet közzétételét a minisztérium 1920-1945* évi iratanyagáról• /Az 1867=1920 közti korszakra nézve lásd: A Catalogus of Germán Poreign Ministry Piles and Microfilms 1867-1920o Oxford University Press 1959./ A munka első részét Angliában végezték /Archivál Stetion of the Germán Documents Staff at Whaddon Hall/, majd az Északamerikai Egyesült Államokban folytatták, ahol végső formába George 0.