Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Lakatos Ernő–Benda Kálmán: Látogatás Pest és Nógrád megye levéltárában: Lakatos Ernő levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 52–58. o.

_ 56 ­l A regényben is szereplő csóka tehát ezek szerint való­ban létezett és megosztotta gazdájával a bőrtönto így van 0 Ez a tény azonban s valamint az a körülmény^Eá­by számos feljelentését a fogságbán irta,, egyúttal azt is bizonyít­ja s hogy a nemesi börtönben fogva tartott Rábyval nem bántak olyan rosszulcv mint a nem nemesekkel f akik büntetésüket a közrendűek töm­lődében töltöttek le• Ezek cellái f meg a siralomház ma is megvannak^ mellesleg most a levéltár céljait szolgálják és a régi büntetőperes iratokat őrizzük itt 5 ahol egykor az elfogott hires alföldi betyá­rok^ köztük Bogár Imre is vártak kivégzésük percét & A régi igazság­szolgáltatás szomorú kellékei, az itt felejtett deres és a kaloda idézik még az iratokon kivül az elmúlt időketo Be térjünk vissza Rábyra & Szökésének regényes história ja 3 a császár megbizásából őt kiszabáditó 12 álarcos ember történe­te igaz? Az egész históriát Ráby találta ki & Való s hogy Ráby megszökött a börtönből-. Ebben az ügyben a megye hosszas nyomozást folytatott s e szerint valószínű^ hogy a szökés a tömlöetartó hanyag­sága vagy megvesztegetése révén vált lehetővéo Ugyanis aznap a töm­löctartó piacra ment^ nogy a raboknak szalonnát vásároljon,, a cel­lák kulcsait pedig a folyosón egy szögre akasztottao A szoktetéshez igy nem kellett 12 álarcos rabló ö Az ilyen regényes részletek te hát nem fedik a valóságoto Ahogy Ráby sem volt feddhetetlen hős*, Viszont igaza van Rábynak és Jókainak abban^ hogy a korabeli városi vezetőréteg korrupt volt es hogy a velük anyagi kapcsolatban lévő megyei tisztviselők takargatták visszaéléseiket, és igaz az elnyo mott szegénységről általuk rajzolt kép ? amely nemcsak Szentendrére volt jellemző p hanem más mezővárosokra is* Erre bizonyiték ez a le­vél, amelyet 70 kecskeméti lakos irt Rábynak 1784 körülo A levélben ezt olvashatjuk: "Tekintetes Urunk! Felséges koronás királyunk eránt mutatott hivségére kérjük s méltóztasson minékünkj megnyomoritott szegény adófizető embereknek kegyessége szerént felséges Urunknál oly kegyelmességét kimunkálődni^ hogy ta­nácsbéli és mas erőszakosaink által gyakorolni szökött és a török igájánál is keserveseoben nyomorító húzások, vonyasok és minden ki­mondhatatlan módokon mar szokásban vett közönséges javainknak elrab­lások erant meitó panaszunkat benyujthassuko Külön utakon es módo­kon mar mi ezt mozgattuk, de sem az Uriszék által, sem a nemes Vár megye által semmire sem mehettünk, mivel az uraság tisztjét és a szolgabírót nemcsak isüionb-Különbféle ajándékokkal, sőt az mi na­gyobb s eg^nehanyezer forintoknak köicsönadásával magokhoz húzták ta­nácsbéli uraink o. Úgyhogy instant iánknak semmi előmenetele nem lehet s mertg ha mely lakostarsunk csak meglátja is azon gonoszságokat,, mé­lyeket az tanácsbeliek elkövetnek, azt azért áristomozzák^ pálcaz <

Next

/
Thumbnails
Contents