Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György–Kanyar József–Lakatos Ernő: Hozzászólások Oltvai Ferenc: A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról című tanulmányához / 31–41. o.
- 38 mázható felállítási és fondalkotási sémát igyekezett kidolgozni, arra törekedett, hogy ne maradjon ki semmi és minden iratfajtának meglegyen a maga rendszerében a valódi helye. Ebben a szerző annyira alapos volt, hogy minden hozzószólás lényegében csak az általa összehordott anyag tégláira épitett, és csak a részletkérdésekben itt-ott mutatkozott néhány elvi vagy gyakorlati jelentőségű eltérésre szorítkozhat. Mindezek ellenére érdemesnek látszik néhány alapelvnek világos és egyértelmű körülhatárolása. l/Nem vitás, hogy minden nagyközség és minden körjegyzőség levéltárat létrehozó hatóság. Ha a nagyközségből város lesz, akkor egy községi levéltár lezárul és egy városi levéltár veszi a kezdetét,, Ha a mezővárosból nagyközség lesz - erre 1871-ben igen sok példa van, legtöbb mezővárosunk ekkor nagyközséggé alakult át - akkor nem alkotÍJíikvkülön levéltárat, tekintettel arra, hogy a mezőváros lényegében nagyközségi szinten müködött 0 A mezőváros fondjai természetesen lezárulnak és a községi fondok 1872-vel veszik kezdetüket,, Egyébként sem olvasztható össze az 1849-től 1944-ig terjedő iratanyag. Kisközség nem levéltárképző, hanem csak fondképző, mert saját levéltárral soha nem rendelkezett. Külön nótáriusa és regisztraturája nem volt, sőt éppen ezért lett egy külön regisztraturát létrehozó körjegyzőség része. Ebből következően helyes az Oltvai kartárs által javasolt cim: X nagyközség, vagy Y körjegyzőség levéltára, 2/ Milyen fondképző szervei voltak a községekneK a feudális és a polgári korban? Ha a község mezőváros volt, akkor errevonatkozóan már rendelkezik a kiadott fondutasitás. (A területi levéltárak fondjegyzékei. I. rész. Bevezetés 25. lap, ) Ha a község mezővárosi kiváltsággal nem rendelkezett, akkor az összes feudális iratait tekintsük egy fondnaks X község .tanácsának iratai 1848-igo Az 1848-tól 1871-ig terjedő iratokat szintén külön fondnak tartjuk: X község tanácsának iratai 1848-tól 1871-ig bezárólag. Ezzel mind a két községi tipus esetében az 1871-ig terjedő iratanyagot lezártuk és 1872-vel kezdődően foglalkozhatunk a polgárikori anyag elemzésével* Nézetem szerint nem helyes, hogy Oltvai kartárs ebben az időpont-