Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György–Kanyar József–Lakatos Ernő: Hozzászólások Oltvai Ferenc: A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról című tanulmányához / 31–41. o.
- 34 nevük alatt az uj iratképzést, javasolom, hogy ilyen esetben ki kellene ugrasztani a Tanácsköztársaság iratainak községi fondját , legalább a nyilvántartó segédleteken, mert kétségtelenül igaz tény, hogy általában az 1919. március 22-augusztus 1. között keletkezett iratok mind provenienciájukat, mind tartalmukat és funkciójukat tekintve önállóak és elválásztandók a polgári jellegű községi igazgatás anyagától. Túlságosan engednénk a regisztratura-elvnek és mereven (dogmatikusan) járnánk el, ha ezt nem tartanánk szemünk előtt. Ha fizikai elkülönitésről tehát nem lehet szó, legalább nyilvántartási elkülönözést kell végrehehajtanunk. Szerzővel szemben ez a véleményem. A másik problémát az a meggondolás veti fel, hogy vájjon a kapitalista korszakban nem volna-e kivánatos a községi hatalom szervét elválasztani a végrehajtó szolgálat szervétől, vagyis a községi képviselőtestületet az elöljáróságtól, ahogy gyűjtőnév alatt nevezték a biró "eszmei" irányítása alatt álló testületet, melynek összetételét a hivatkozott törvények rögzítették. Ugy gondolom, nem járna el a levéltár következetesen, ha a belügyi igazgatás kapitalista szervezetében nem juttatná kifejezésre a helyi hatalom birtokosának és a helyi végrehajtó szolgálatnak kettősségét; annál helytelenebb volna ez mind elvi, mind gyakorlati szempontból, mert a képviselőtestület fölötte állott az elöljáróságnak s még a körjegyzőségek kisközségeiben is volt képviselőtestület, holott igazgatásilag egyetlen körjegyző fogta össze őket. Nem kívánunk történelmi összehasonlítást tenni, mert tartalmilag egészen más rendszerre épülnek a tanácsrendszeri végrehajtó bizottságok, de mégis önkéntelenül is tollra kívánkozik a hasonlat, hogy a képviselőtestület hozzávetőleg a tanácsüléssel azonos, az elöljáróság pedig a végrehajtó bizottsággal. Természetesen fenntartva azt, hogy a kapitalizmus községi igazgatása elsősorban, bár nem kizárólag, belügyigazgatási szervezet volt, míg a tanácsrendszer alatt működő államigazgatási szervezetek az összállami érdekek legalsóbbfoku intéző szervei, illetve az államhatalom helyi szervei. Ezt a különbséget mindenkor szem előtt kell tartanunk. Fenti elméleti fejtegetés után föltétlenül javaslom az alábbi módosításokat; I. Cktálló fond; A községi önkormányzat iratai.
