Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György–Kanyar József–Lakatos Ernő: Hozzászólások Oltvai Ferenc: A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról című tanulmányához / 31–41. o.
- 32 nalakban magáévá teszi. Kétségtelen, hogy a tervezetében hivatkozott tanulmányok keletkezésének időpontja egybeesik azzal a szemlélettel, amely sorozatképzés alapján állt s amely lényegében az 1950. évi 29.tvr. előirásainak megfelelő fondokat alkotott valójában időhatártól és tárgyi-funkcionális elkülönítés tői függetlenül, hiszen akkor a fondképzés hivatalszervezeti elve még nem gyökeresedett meg a magyar levéltártudományban. Ennek bélyegét viseli magán részben az idézett szakirodalom, részben pedig magának Oltvainak tervezete is. Határozottan meg kell állapitanunk, hogy a községek szervezeti rendjét a tervezetnem a történeti fejlődés követelményeinek megfelelően kiséri figyelemmel s ebből adódnak olyan ellentmondások, amelyeket valahogyan fel kell oldani. Mindenekelőtt jelentkezik ez az ellentmondás a periodizáció kérdésében. Ott, ahol kevés a községi iratanyag, talán nem játszik szerepet a periodizáció, tekintettel arra, hogy elmosódnak a határok. De elvileg még is le kell szögeznünk három tényt: 1. / Az 1848. évi törvények a községekről általában beszéltek, s az 1848:24. te. lehetőséget ad a megfelelő községi kormányzószervek kialakítására. Ez azonban most már településföldrajzi vonatkozásban is községnek nevezhető közületnél (falvaknál), nem történt meg, csupán a Bach-korízakbaia következett be olyan változás, amely kihatott a községek ( alvak) szervezetére is. Mégis: az 1848. évet fondzárónak kell tartanunk , mert magának a társadalmi formációnak volt záróköve. Ebben egyetértek Oltvai tanulmányával, miután ebben a kérdésben őVis vallja a periódus megállapításának szükségességét. 2. / A polgári kori községnél föltétlenül el kell választani az 184918 71. évek közötti iratképzést, tekintettel arra, hogy mind szervezeti, mind funkcionális szempontból más községgel találkozunk, mint korábban, vag;y későbben. Nem érvényesült már a feudális jogrendszer, de csupán kialakulóban volt a tőkés viszonyok megteremtődéséhez alkalmazkodó községi struktúra, amely átvette módositott formában az osztrák községi igazgatás szervezeti formáit.
