Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Komjáthy Miklós: Bethlehem diák nyomában: három hét Párizsban / 308–321. o.

-..311 nert találni. / 4. ) A külföldi kiküldetések kapcsán legyen szabad megemlitenem Finó urnák egy másik, bennünket ugyancsak közelről érintő közlését: az UNESCO révén a magyar levéltárak más országokból kérhetnek levéltári szakembereket, ill. magyar levéltári szakemberek mehetnek azokba az országokba, amelyeknek levéltárai a nálunk fejlettebb archivi;Uköliv3^ckiöi2«F8k- i kel kivannak megismerkedni. Természetesen, e módszereket (nemcsak archivisztikaikat, hanem technikai jellegüket is, mint oklevelek, pecsétek restaurálása, konzerválása stb. . . / az illető ország e kérdések iránt érdeklődő levéltárosai nálunk is tanulmányozhatják. Magyar szakembereket. Finó ur szerint - elsősorban a nemrég függetlenné vált, afrikai s egyes, délamerikai államok levéltárai igényelnének. ^faMSJl&iíétt* sem tartozik rám személyek szóbahozatala, ugy gondolom azonban, hogy szakember-csere szempontjából vannak komoly "export"-lehetőségeink, ) Az emiitett lehetőségek mindegyike olyan, hogy csak akkor élhetünk velük, ha kellő időben felkészülünk és számbavesszük különböző feladatokra alkalmas szakembereinket s azokat jóelőre felkészítjük, hogy adandó alka lommal nyelvi és szakmai szempontból egyaránt "utrakészen" legyenek. Finó úrral és Maller elvtárssal folytatott tárgyalásaim alapján javaslatot tettem a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának, hogy elkészítvén a külföldi tanulmányútra alkalmas levéltárosok "kataszterét", mielőbb lépjen érintkezésbe Maller Sándor elvtárssal, a Magyar UNESCO Bizottság • főtitkárával, aki, ígérete szerint, nemcsak a közvetlenül hatáskörébe tartozó vonalakon (UNESCO és UNESCO Bizottság) tud segítségünkre lenni, hanem Finó úrhoz fűződő barátsága révén a franciáknál és a Kulturális Kapcsolatok Intézete utján a kulturcsere-egyezmények vonalán is. II. Mint emiitettem, Borsa Iván elvtárs kérésére elmentem a "Filmorex" elektronikus fotografáló és szelektáló gépet gyártó cég irodájába is /22, rue de Grenelle, Paris 7- /. Itt működés közben bemutatták a gépkomplexust s a hozzátartozó kartotékot. Közölték, hogy a három gépegységből s kisebb tartozékokból álló "Filmorex" kb. 10 000 dollárba kerül. A cég vállalja a szál-