Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Bónis György: Angol és ír levéltárakban / 285–307. o.

- 307 bozt •készíttetnek;, Egyáltalán megfigyeltem, hogy az angol törvényben bízto-f sitoítnál szűkebb hatáskörben és szerényebb anyagi eszközökkel is hogyan törekszik a néhány főnyi személyzet/^ elsősorban a vezető, Miss Griffith/ a helyrehozhatatlan veszteséget némileg enyhíteni. A hagyatéki iratok kiegészítéséül vásárolt magángyűjteménnyel darabjait pótlólag feltüntetik á regisztrumokban, a vidéken őrzött egyházi anyakönyveket folyamatosan lefényképezik, a rendszerint gépírásos segédleteket egyre több sorozatról készítik el. A kutatás lehetővé tétélénél itt is messzemenően ügyelnek a magánérdekek védelmére, s a bizalmas jelentésekre itt is száz év a kutathatóság határa. Mint nekem mondották, élnek még a szabadságharcosok gyermekei és unokái, de az egykori besúgók, feljelentők családjai is! A levéltári partikularízmus példájaként említem az angol uralom utolsó századának központi igazgatási iratait őrző State Paper Office gyűjteményét. Az írországi alkirály mellett a tényleges adminisztráció vezetője a főtitkár /Chi.ef Secretary/ volt, az ő hivatalának 1818-1924 közti tevékenységéből származik a mintegy 5000 dobozra és 1000 kötetre terjedő levéltár. Ennek nem az igazságügyminiszter, hanem a miniszterelnök a főhatósága, elhelyezése igen "hangulatos, de nem modern.. A dublini Vár normann stílusú kerek tornyának falain és egykori celláiban köröskörül húzódnak a polcok. Vezetőim nem fogytak ki annak előadásából, melyik cellában raboskodott és szerencsés esetben melyikből szökött-meg - az ír szabadság ügyének ez vagy az a minden áldozatra kész harcosa. És ha szakszempontból nem is sok tapasztalattal jöttem el onnan, az az érzés egyre erő.sebben áthatott, hogy a függetlenségéért annyit szenvedett két népnek, a magyarnak és az irnek, jobban meg kellene ismernie egymást. '