Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

- 259 (Magánlakások száma: 14. 585) 1945-ben 5.596 lakóház. Az adatok megbízhatóak, de nem adnak hü képet a város lakáshelyzetéről. Ehhez hozzá kell vennünk azt, hogy a "budai barakokban"- nyomortelep - százak éltek megdöbbentő körülmények között. ) Győr a többi vidéki város között jó helyet foglalt el bevételeit tekintve. (Kereseti és forgalmi adó növelte a költségvetési keretét!) Ez is magyarázza, hogy folytathatja (a házépítések mellett) a közszolgáltatás fejlesztését. 1938-ban: a vízvezeték csőhálózata: 74,96 km (2981 házban vízvezeték, utcai hálózattal, a házak 94 % a vízvezetéki vizhez jutott), a gázvezeték csőliálózata: 64,82 km (3. 300 fogyasztói 1,673.000 km

3 a csatornahálózat: kiegészült Nádor-, Újváros és Sziget csatornázása, elkészült Révfalu csatornahálózata is. a villanyvezeték hosszúsága elérte a 144, 76 km-t, a fogyasztók száma: 11 000, fogyasztás: 8,4 millió KW/ó. * A kereskedelem 1936 után fellendült. Ekkorra azonban az Összetétele megváltozott. A válság hatására néhány nagykereskedő tönkrement (mások ezt felhasználva később jelentősen megerősödtek), a kiskereskedők jó része ' elszegényedett (deklasszálódott, vagy "szatóccsá" vált), a "szatócsok" egy része felemelkedett stb. Változást idézett elő a zsidótörvények bevezetése; a zsidó tulajdonokat elvették és a jobboldali, fasiszta kereskedők ezt kihasználva (átvéve) meggazdagodtak. A kereskedelem helyzetének feldolgozása - ugy gondolom - megérdemelné, hogy önálló résztanulmány formájában megjelenjék. A hiteléletben is erősen éreztette hatását a háborús konjunktúra, de jelentkezett hatása a zsidótörvényekkel kapcsolatban is. (Győrből 5. 200 zsidót deportáltak. ) A mezőgazdaságban a 30-as években számbavehető változás a sertéshizlalás területén jelentkezett: 1934-ben a szállások évi állatállománya 8 000 db.