Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

meket és vonok le következtetést a válsággal kapcsolatban. 1931-ben üzemben lévő gyárak száma 59. össze- vas, fém, kő, agyag fa, csont fonó éleim, vegyi összes: tétele: gép: szövő: 7 6 7 17 17 5 59 Munkáslétszám: 585 50 306 2393 942 230 4506 (Már ez a statisztika is mutatja a jelentős visszesést 1929-hez képest. A helyzet a következő évben romlott. ) 1928-ban 1. helyen a textilipar állt 33 %-os munkásrészesedéssel, 2. " a fém és gépipar 19. 6 %-os " 3. " az élelmiszeripar 19.2 %-os " 1931-ben megtartotta első helyét a textilipar 53 %-os részesedéssel (sőt létszáma 1928-hoz képest emelkedést mutatott), a második helyre az élelmiszeripar került 20 %-os részesedéssel (munkáslétszáma kb. 25 %-kai csökkent), a harmadik helyre került a nehézipar 13 %-os részesedéssel (munkáslétszáma az 1928-asnak kb. 32 %-ára zuhant.) 1932-33-ban a válság hatásának fokozódásával a teljes munkanélküliek száma 6. 000-7. 000 között mozog. Néhány adat: Vagongyár - 1930-ban 1000 munkás, 1933-ban 300 munkás, Megkell azonban jegyeznünk, hogy ez a 300 munkás turnusonként mindössze 2-3 napot dolgozott. - A Stádel-féle gépgyár 1930-ban 30 munkás, 1933-ban 5 munkás, - Jankovich 1932ben leállitotta gőzmalmát. - Khon A. olajgyárát (mely 192 7-29ben 250-400 munkást foglalkoztatott) a nemzetkőzi olajkartell követelésére 1932-ben leállitották. - Gráb M. és Fiai viaszosvászon üzeme leállt (1930-ban 300 munkást foglalkoztatott. ) László Z. fémáru üzeme, Benes vegyi üpari. üzeme erősen meg gyengült. (Győri talpraállásukhoz nem volt reményük, Budapestre költöztek: néhány szakmunkásukat magukkal vitték, a többit elbocsátották. )