Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

ííbj Takarékpénztárak: Győri Első Takarékpénztár 800 000 P alaptőkével Győri Általános Takarékpénztár 650 000 P " Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár 600 000 P " Pénzügyre vonatkozó adatok: 1925-ben részvénytőke: 1888; takarékbetét: 4976; váltó: 5730; jelzálogkölcsön: 2; (1 000 P-ben). A mezőgazdaság

a város életében nem töltött be jelentősebb szerepet, azonban nem lenne helyes, ha elhagynánk ennek a területnek a vizsgálatát. A város területe: 9.464 kh. Ebből kisbirtok: 5.619 " (59,4 %) középbirtok: 663 " 7,o %) 3 nagybirtok: 3. 182" (33,6 %) - ezek a város tulajdonában voltak. Megoszlása: szántó: 45 %, legelő: 11 %, rét: 15 %, egyéb: 9,5 % adómentes: 19. 5 % Megemlitendőnek tartom, hogy külvárosaink (különösen Révfalu) lakossága zöldség-, virág- és gyümölcstermelésével bekapcsolódik a hetipiaci forgalomba. (Kiegészitő kereseti lehetőség. ) A gyümölcsfák száma 32-33 000 db. Az első világháború előtt Győr sertéshizlaló és exportáló központ volt. 1913-14-ben a szállítások évi állatállománya 60-70 606 db. volt. A 20-as években lecsökkent 20-22 680 darabra. , Győr kulturális helyzete eléggé vigasztalan képet mutatott a 20-as években. A város vezetősége elszalasztottá azt a lehetőséget, mely abból fakadt, hogy félajánlotta a kormányzat: a pozsonyi egyetem néhány fakultását Győrött helyezzék el. Hiányzottak a következő intézmények: |$uzeum szinház, hangversenyterem, kiállitási terem. Nem volt megfelelő fürdő ( a vizek városában!), sporttelep. A város (40 000 kötetes) könyvtára az olvasók számára rendkívül kedvezőtlen elhelyezésű volt. Iskolai felépítése a rendszer jellegét tükrözte. 21 elemi népiskola volt 116 osztállyal (5 állami, 15 felekezeti, 1 magán). Három tanonciskola müköddjit s a város 2 napközi otthonnal rendelkezett. Az oktatásban "zsákutcákat" jelentő és az uralkod: osztályt szolgáló közép-