Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

247 sát a győri mozgalomra. Győr a nyugati határszél egyik fontos központja és feitélelezhető, hogy a bécsi emigráció felhasználta ^ |£yőri baloldal közvetitő segitségét. A román megszállás Győrött nemcsak a demokratikus erők társadalmi és politikai bénulását eredményezte, hanem súlyos gazdasági csapást is mért a városra. Az Ágyúgyár teljes felszerelését 809,8 millió korona értékben elszállította a román katonaság. Más, békés célokra is felhasználható gépek elszállitása, leszerelése azonnali, jelentős munkanélküliséget idézett elő. A trianoni béke területileg nem érintette Győrt. Annyi változás jelentkezett, hogy az addigi egy megye székhelye helyett azután három, területileg megfogyatkozott uj megye: "Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesitett" vármegye székhelye lett. A város politikai fejlődése a bethleni konszolidáció idején az országos helyzettel lényegileg megegyezett. Újjáalakult a törvényhatósági bizottság. A város polgári vezetősége szinte azonos volt az 1910-es évek bizottsági tagságával. Uj szint jelentett azonban a szociáldemokrata képviselők megjelenése a törvényhatósági bizottságban. A várostörténeti kutatásban jelentős szerepet tölt be annak feldolgozása, hogyan történt a választás, milyen mértékben vett ebben részt a pol;gárság (kik voltak a jelöltjeik), a munkásság mennyire Részesülhetett szavazati jogban, hogyan érvényesíthette akaratát (kiket küldhetett a bizottságba), meényi munkástól vonták meg a szavazati jogot (pl. bejáród dolgozók, munkanélküliek stb. ), a lakosság hány százaléka választó és választható stb. Eddigi ismereteink alapján az a kép alakul ki előttünk, hogy a fasiszta jellegű kormány (és ennek megfelelő bizottsági többség) biztosan számithatott a bel- és nádorvárosi, valamint a révfalui szavazók támogatására, az ellenzék jelöltjei (szociáldemokraták) pedig Újváros és Győrsziget nagy -• részére, valamint a gyárvárosi szavazók egészére épithettek. Ezt a képet mutatta lényegében az országgyűlési képviselőválasztás is, mert a két győri képviselő közül az egyik (a rendszer egész időszakában) mindig szociálde° mokrata volt. Győr dolgozói ezzel fejezték ki részben baloldaliságukat, részben a rendszerrel való szembenállásukat, ellenzékiségüket. Feldolgozás tárgyát képezi az is, hogy a törvényhatósági bizottságba bekerült 6-8 szociál-