Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

4. Győr város közművelődésügyi és kulturális viszonyai (1850-1919). 5. Város igazgatás a kiegyezés után. (Közigazgatási hatóság tevékenysége, törvényhatósági bizottság összetétele, politikai pártok szerepe stb. ) 6. A munkásmozgalom kibontakozása és szerepe a város életében. Dávid Lajos: GYŐR A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Győr város Horthy-rendszerre vonatkozó történetének feldolgozását több körülmény teszi szükségessé és időszerűvé: már akkor az.ország egyik ipari központja volt; a százafordulóhoz képest ugyan lanyhuló, de még mindig számottevő kereskedelemmel rendelkezett; a közlekedés rendszerében jelentős helyet foglalt el stb. Referátumom összeállításánál nem törekedtem, nem is törekedhettem teljességre. A magyar várostörténetben eddig még nem foglalkoztak részletesen a Horthy-korszakkal, s igy azt a célt tűztem hiagam elé,hogy a legfontosabb és a rendelkezésre álló adatok segitségével - rámutassak Győr e történeti szakaszának legfontosabb kérdéseire, vázoljam, milyen részlettanulmányok szükségesek ahhoz, hogy erre az igen bonyolult korszakra vonatkozó összefoglaló ismereteink magasabb szintet érhessenek el. A kérdéses korszakra vonatkozólag óriási terjedelmű forrásanyag áll rendelkezésünkre a városi levéltárban, ugyanakkor azonban hiányos a vállalatok, s az egyes intézmények iratanyaga. A Győri Levéltár iratanyagában, az Ipari üzemek (XI. 1-13) fondcsoportjában találhatunk részben anyagot pl. a MÁVAG 1940-48, Kisalföldi Gépgyár 1939-48, Richards 1917-48, Győri Textilmüvek történetére vonatkozóan. Ez már önmagában véve is növeli a korabeli sajtó s a különböző hivatalos nyomtatványok forrásértékét. A két világháború közti időszak történetevek kevés résztanulmány foglalkozik, A felszabadulás előtt megjelent tanulmányok közül legjelentőftsebbek: Völgyi Ferenc: Győr gazdasági élete (1940. )