Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

- 237 harcban is tevékenyen kivette részét. A város bizalommal tekintett az eljövendő országgyűlés elé. A nemzet és a 1 irály közötti nézeteltérések kiegyenlítésére azon ban még nem került sor. Miután a nemzeti kivánalmak teljesítéséinsem történt meg, az alkotmányos tiszti karok lemondtak hivatalukról. Győrött 1861. december 3-án a konzervativizmus konok képviselője, Balogh Kornél főispáni kinevezésére került sor. Az uj tisztikar összeállításánál azonban az önkényuralomhoz hasonló nehézségekkel kellett megküzdenie. Közben a kiegyezés előkészítése mind jobban érlelődött. Ezzel párhuzamosan azonban a polgáisag politikai magatartásában is változások következtek be. Mig az alkotmányos mozgalom idején Győr város lakosságának nagy többsége a határozati párt mögé sorakozott fel, addig az 1864. évi november 22-i országgyűlési képviselő választáson az erő viszonyok jórészt már a Deák párt javára tolódtak el, bár emellett aj szélső bal Is tekintélyes létszámmal rendelkezett. A baloldal erősségét bizonyítja, hogy a kiegyezéssel helyreállt városi önkormányzat élére Kozma Imre került. Emellett azonban még Balogh Kornél főispáni állását a szabad királyi városok főispáni állásainak beszüntetéséig megtartotta, A kiegyezés utáni évek városi önkormányzatának működéséről sajnos még annyira keveset tudunk, hogy annak még nagyvonalú vázlatos áttekintésére sem kerülhet sor a referátumban. x A szabadságharcnak a társadalmi, gazdasági életben hozott forradalmi eredményei törvényszerűen rajzolták meg annak a kibontakozó kapitalista fejlődésnek körvonalait, melynek Győr városa már a XIX. század közepétől kezdve szerves része volt, Ii..&t a helyzetet főleg földrajzi fekvése és természeti adottságai tették lehetővé. A Nagy- Duna szabályozása előtt ugyanis a nyugat felé irányuló kereskedelmi forgalom a mosoni, illetve a győri Duna-ágon bonyolódott le, Mivel a vizi utón történő szállítás i sokkal olcsóbb volt, mint a rossz közutakon válj tengelyszállitás, így Győr hajózható viziutjávai fontos kereskedelmi gócponttá nőtte ki magát. Győr polgársága felismerte a kedvező lehetőséget és nagy buzgalommal vetette magát bele a gabona-kereskedelmph*>. Az exportra történő szállítást lebonyolító városi kereskedők az ország számos részén épített