Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

- 235 eltávolítása, magyar bankjegyek elkobzáéa, igazságszolgáltatás különválasztása a közigazgatástól stb. Az 1849. októberében kiadott "ideiglenes közigazgatási rendelet" kerületi főispáni cimmel ruházta fel őket. Ugyanakkor minden katonai kerületi parancsnok mellé egy-egy miniszteri biztost rendelt, s ezzel végeredményben a főbiztosi állások megszüntetését készitette elő. Az uj belügyminiszteri rendelet ezek után az eddigi polgári kerületekből "katonai kerületek" név alatt 5 nagyobb közigazgatási kerületet hozott létre Pest, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhelyekkel az előbbiekhez hasonló feladatkörrel. Elükön a katonai kerületi parancsnokok álltak, mellettük miniszteri biztosok. A változást ujabbak követték*, A katonai diktatúra megszüntetése és a polgári közigazgatás külön választása tovább haladt előre. Az 1850. szept. 8-i legfelsőbb elhatározás az országot 5 közigazgatási kerületre osztotta a cs.kir. főispánok vezetése alatt. A középfokú közigazgatás szervei 1851-1853 között a kerületi kormányzatok voltak, élükön a ker. főispánokkal, 1853-tól helytartósági osztályokká alakultak át a körükbe tartozó területek feletti országos hatáskörrel. Az önkényuralom hivatali szervezetének kiépülésével egyidejűleg a megyék és városok önkormányzatát felszámolták. Győr városa az 1853. évi birodalmi rendelkezésnek megfelelően közigazgatásilag önálló járást alkotott, melynek élére Bach Fábián vármegyei komisszáriust rendelték. A várost érintő fontosabb ügyekben a megyefŐ&ökség, illetve azon keresztül.: a soproni helytartósági osztály döntött. Az uj közigazgatási szervezetnek megfelelő tisztviselő gárdára is szüksége volt. Ennek összeállítása azonban csak nagy nehézséggel ment végbe és az önkényuralom egész időszakában bizonytalan alapokon állott. A szabadságharcban résztvevő hivatalnokok elbujdostak, vagy elmenekültek. Az itthon maradt alkalmas személyek viszont nem voltak Hajlandók hivatalt viselni. Kezdetben ugyan egyes konzervatív személyek, mint pl. Balogh Kornél abban a reményben, hogy hamarosan helyreáll a rend és a 47-es alkotmány tekintélyes hivatali állást vállaltak, miután azonban ez nem következett be, ők is visszavonulásra kényszerültek, így azután a központi tisztviselői állásokra, valamint főleg a birói karba és a pénzügyi szervek élére részben idegenek, részben az önkényuralom feltétel nélküli kiszolgálói kerültek. Az erőszakos utón létrejött, idegen célokat szolgáló közigazgatási apparátus első igyekezete oda irányult, hogy