Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Sáry István: Győr város történetének kérdései: a kapitalista Győr / 232–245. o.

- 234 Lengyel $,: A győri zeneoktatás száz éve 1862-1952-1962. 1962. A Wilhelm Pkd< vagon- és gépgyár története 1896-1956. 1956. Ide sorolandók még a Győri Szemlében megjelent tanulmányok, továbbá a soproni kereskedelmi kamara és az iparfelügyelök nyomtatásban megjelent jelent ései. Ha szemügyre vesszük a tárgyalt időszakra vonatkozó munkákat, meg állapithatjuk, hogy azok általában három tárgykörrel foglalkoznak? kereskedelem, ipar, művészet és az azzal összefüggő kérdések. Az ezeken a területeken végzett kutatómunka jelentős -segitséget ad egy általános gazdaságtörténet, kulturtötéiféfc megirásához. Az egyes munkák itt-ott társadalmi vonatkozású kérdéseket is érintenek, a város politikai történetére vonatkozóan azonban 1850-1914 között szinte alig találunk egy-két adatot. Ugyanigy Lengyel Alfréd emiitett tanulmányán kivül napjainkig egyetlen olyan helyi vonatkozású munka sem jelent meg, mely a városban működő hivatalos hatóságok, vagy önkormányzati szervek működését érintené. Ezen kivül sem adatokkal, sem egyéb ismeretek kel nem rendelkezünk a politikai pártok működéséről, városi tisztviselő kar összetételéről, képviselő választásról stb. Jórészt hiányzanak a lakosság foglalkozási megoszitásának adtai . Az abszolutizmus kora pedig minden tekintetben teljesen ismeretlen. x Mielőtt a város 1850-1914, közötti fejlődési vonalának vázlatát ismertetném, röviden szeretnék foglalkozni az abszolutizmus uj általános igazgatási rendszerével annyival is inkább, mert annak helyi vonatkozásait alig ismerjük. Magyarország önálló állami létének felszámolásával egyidejűleg életbe léptetett igazgatási rendszerben a középfokú szervek a központi kormányszervek mintájára éjliitak fel, azaz a katonai kerületi parancsnokságok mellé kerületi főbiztosokat állitottak, akiknek hatásköre 2-3 megyét egybefoglaló területre terjedt ki (1 katonai kerület 3 polgári kerületet foglalt magában). A közigazgatást a kerületi főbiztosok irányitották a hozzájuk utalt megyékben, sz.kir. városokban és kerületekben a katonai biztosokkal egyetértőleg. A főbiztosok közvetlen feladata volt a megbízhatatlan hivatalnokok