Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

- 210 idegen hatósággal. A marhakereskedelem válsága következtében a vagyonos polgár nemesség kihúzódott birtokaira és helyét átadta a német kereskedőknek. És most a német kereskedő tőke nehezedik a városra. A város magyar polgársága körében nagy az elkeseredés, hogy a Wesselényi összeesküvés idején Győrött is szervezkednek. Különösen a vár magyar katonasága és az iparosok között találjuk ennek jeleit. A Rákóczi-szabadságharc kitörése után a vár német katonasága német polgársággal őrzi meg a várat. Pedig a megye azóta, hogy a kurucok a megyében megjelentek, Rákóczi mellé állott, a város polgárságának magyar része nem titkolja kuruc érzelmeit, a nemességet meg kell kardjától fosztani, a vár katonasága állandóan szökdös Rákóczi táborába, de hiába, Győrt bástyái és a vár katonasága a polgárság német részével megőrzi labancnak. A Rákóczi-szabadságharc után a minden eszközzel támogatott német polgárság, mert népi tartalékainak folytonossága is biztositva volt, SZÍVÓS küzdelemben a magyar polgárság fölé kerekedett. x * A 16. század győri szellemi életét a reformáció térhóditása, a 17. és 18. századot az ellenreformáció mozgalmai foglalkoztatták. Az egyházmegyében az 1520-as években jelentkező reformáció Győrött csak az 1540-es években kezdett tért hóditani. Elsősorban a katonaság támogatta a hitu^jjjH&terjesztőit. Egyidőben három lelkész, - a magyar és német katonáké és a landsknechteké - hirdette az uj hitet. Külön iskolát, "a seregiskolát" is tartottak fenn gyermekeik számára. Ebben a seregiskolában tanit Sibolti Demeter és tanul Szentzi Molnár Albert. - A régi hit toUforgatói a püspökök és a káptalan tagjai közül kerültek ki. Ismert Ujlaky Ferenc, Gregoriancz Pál, Liszthy János és Draskovics György püspökök szerepe a magyar késő humanizmus történetében. Fejérkövy István őrkanonok, a későbbi esztergomi érsek az újra éledő katolikus irodalom tevékeny munkása. De akár a református, akár a katolikus irók munkásságát vizsgáljuk, vajmi kevés közük van Győrhöz. Csak a 17. században alakul ki Győrött irodalmi élet, Náprági Demeter győri püspök az utolsó magyar humanista főpap alakit ki Győrött egy kis irói kört. Ő hozza ide Balásfi Tamást, Pázmány hitvi-