Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

- 20b ­Szabó András és Szőnyi Márton választását a székeskáptalan nem hagyta jó­vá. Szőnyi Márton esetében inkább hozzájárult ahhoz, hogy a protestáns Nemes György legyen a biró, de jogain csorbát ütni nem engedett. 1678­ban pedig valóságos forrongást szitottak az elégedetlen polgárok a biróvá­lasztásnál a káptalan ellen. Szőnyi Mártont, a város törvényei értelmében szabálytalanul, egy kisebb csoport választotta biróvá és hivatalába be is ik­tatta. A székeskáptalan nem erősitette meg, de Szőnyi sem a pecsétet, sem a birói pálcát nem adta ki a kezéből. Végül is a székeskáptalan királyi pa­rancsot eszközölt ki és annak hatalmával fosstották meg Szőnyit birói tiszt­ségétől. A város polgárságának az önkormányzatban rejlő jogai után nézzük jobbágyhelyzetéből következő terheit is. Győr város polgárai a székeskápta­lan jobbágyai lévén rendes földesúri adót fizettek házaik és földeik után. Ez az adó korszakunkban az egész városra együttesen 100 forint volt. De ezen kivül dézsmát és tizedet is fizettek minden terményből, az őszi és tavaszi vetésből, a borból és a bárányból. Akinek nem volt vetése, annak az úgyne­vezett ker^szténypénzt kellett fizetnie, amit házanként 5 krajcárban állapí­tottak meg. Sokkal nagyobb terhet jelentett az országosan megállapitott ha­di adó. De ezeken kivül voltak a város polgárainak egyéb kötelezettségei is. így Szent György napkor a földesúrnak 100 forintot fizettek, újévkor egy szar­vast, vagy vaddisziv. » vagy két dámvadat szolgáltattak be. Szüretkor a káp­talan üres hordóit Védenybe szállitották és télen a káptalan jégvermébe jeget hordattak. Ezenkivül alkalmi fuvarra is kötelezve voltak. Mindez tekintélyes, nehéz teher volt, különösen azokban az években, mikor a törökveszély miatt a győriek jövedelme is megcsappant. A 18. század békés évtizedeiben Győr polgársága elérkezettnek lát­ta az időt, hogy a káptalan földesúri terheitől szabaduljon és királyi rangját visszaszerezve a szabad királyi városok sorába emelkedjék. Az 1710-es é­vekben megindultak az alkudozások a káptalannal. A város mindenképpen aka­dályozza, megtagadja a káptalan földesúri jogainak érvényesítését. Perek in­dulnak meg, országgyűlési törvények foglalkoznak a győri ügyekkel. Végre 1743. január 30. -án Bécsben megegyeztek és 1743. március 6, -án Mária Terézia aláirta a szabad királyi város kiváltságlevelét. x

Next

/
Thumbnails
Contents