Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.
- 20b Szabó András és Szőnyi Márton választását a székeskáptalan nem hagyta jóvá. Szőnyi Márton esetében inkább hozzájárult ahhoz, hogy a protestáns Nemes György legyen a biró, de jogain csorbát ütni nem engedett. 1678ban pedig valóságos forrongást szitottak az elégedetlen polgárok a biróválasztásnál a káptalan ellen. Szőnyi Mártont, a város törvényei értelmében szabálytalanul, egy kisebb csoport választotta biróvá és hivatalába be is iktatta. A székeskáptalan nem erősitette meg, de Szőnyi sem a pecsétet, sem a birói pálcát nem adta ki a kezéből. Végül is a székeskáptalan királyi parancsot eszközölt ki és annak hatalmával fosstották meg Szőnyit birói tisztségétől. A város polgárságának az önkormányzatban rejlő jogai után nézzük jobbágyhelyzetéből következő terheit is. Győr város polgárai a székeskáptalan jobbágyai lévén rendes földesúri adót fizettek házaik és földeik után. Ez az adó korszakunkban az egész városra együttesen 100 forint volt. De ezen kivül dézsmát és tizedet is fizettek minden terményből, az őszi és tavaszi vetésből, a borból és a bárányból. Akinek nem volt vetése, annak az úgynevezett ker^szténypénzt kellett fizetnie, amit házanként 5 krajcárban állapítottak meg. Sokkal nagyobb terhet jelentett az országosan megállapitott hadi adó. De ezeken kivül voltak a város polgárainak egyéb kötelezettségei is. így Szent György napkor a földesúrnak 100 forintot fizettek, újévkor egy szarvast, vagy vaddisziv. » vagy két dámvadat szolgáltattak be. Szüretkor a káptalan üres hordóit Védenybe szállitották és télen a káptalan jégvermébe jeget hordattak. Ezenkivül alkalmi fuvarra is kötelezve voltak. Mindez tekintélyes, nehéz teher volt, különösen azokban az években, mikor a törökveszély miatt a győriek jövedelme is megcsappant. A 18. század békés évtizedeiben Győr polgársága elérkezettnek látta az időt, hogy a káptalan földesúri terheitől szabaduljon és királyi rangját visszaszerezve a szabad királyi városok sorába emelkedjék. Az 1710-es években megindultak az alkudozások a káptalannal. A város mindenképpen akadályozza, megtagadja a káptalan földesúri jogainak érvényesítését. Perek indulnak meg, országgyűlési törvények foglalkoznak a győri ügyekkel. Végre 1743. január 30. -án Bécsben megegyeztek és 1743. március 6, -án Mária Terézia aláirta a szabad királyi város kiváltságlevelét. x