Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Vörös Károly: Néhány gondolat a helytörténeti kutatások ügyében / 167–174. o.

171. véltáros elé. Anélkül, hogy a helytörténeti kutatás igen széleskörű és összetett problematikájának egészére ki kívánnánk terjeszkedni, ugy véljük, hogy bármilyen helytörténeti kutatómunka eredményes megindulásának előfeltétele a rendelkezésre álló felhasználható adatanyagnak összegyűjtése, ennek első fokozataként pedig annak rendszeres megállapítása? hol van egyáltalán ilyen anyag és az hogyan férhető hozzá? Levéltáraink roppant gazdag helytörténeti anyagot őriznek, ennek rendszeres előzetes feltárása nélkül azonban munkájuk soha nem fog kellően szilárd alapokon állani

0 Melyek - véleményünk szerint - az ennek érdekében legelsőnek elvégzendő feladatok? Egyrészt fel kell mérniük azt, hogy saját levéltáraik anyagában a jelenleg rendelkezésre álló modern és egykorú segédletek mennyiben teszik lehetővé az egyes helységekre vonatkozó minél részletesebb és többoldalú adatszolgáltatást- At kell nézni tehát a fontosabb anyagok segédkönyveit, esetleg olyanokéit is, amelyekre különben nem fordítanának nagyobb gondot. Mindezeknek az átnézése során pedig ki kell elemezniök, hogy a helytörténeti kutatás jelenleg alkalmazott és a használt szempontjait mindezeknek az iratoknak felhasználásával mennyiben lehetne kibővíteni? (Uj fontos problémák és témák. ) Másrészt elengedhetetlen, hogy a levéltárvezetők ne tájékozódjanak a levéltáruk gyűjtőterületére vonatkozó, más levéltárakban őrzött iratanyag felől. Elsősorban az Országos Levéltár különböző, a központi hatóságok működése során létrejött fondjai jöhetnek számításba, de ugyanígy fel kell mérniök a területükre vonatkozó és más levéltár gyűjtőterületén őrzött egyházi levéltáraknak, esetleg nagyobb vállalati levéltáraknak, családi levéltáraknak a területre vonatkozó anyagát is. (Ezeket egyelőre elégséges fond-, ill. állagszinten feltárni, ill. nyilvántartásba venni. ) Harmadrészt szükséges az, hogy levéltáraink tisztában legyenek a területre vonatkozó régebbi, nyomtatásban is megjelent és kéziratos helytörténeti anyaggal is. Ezek számtalan esetben tartalmaznak igen fontos számszerű adatokat olyan levéltári forrásokból, melyek maguk elpusztultak, hozzáférhetetlenek. Különös fontosságú e szempontból a Központi Statisztikai Hivatal immáron közel évszázados fennállása alatt kiadott nagyszámú