Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Komoróczy György: A helytörténetírás szervezése a területi levéltárakban / 163–167. o.

166 anyagi kerete sem személyi bázisa nem elegendő ahhoz, hogy teljesen önálló köteteket adjanak ki, de súlyos hiba volna, ha elfelejtkeznénk arról,hogy a helytörténet müvelése a levéltáraiban a levéltárosok segitségével és sokszor irányításával, valamint tényleges - alkotó - közreműködésével történik. Ennek a célnak az eléréséhez azonban mind az egyetemek, mind a muzeumok, mind a tanácsok népművelési apparátusa, mind a honismereti szakkörök, mind a művelődési házak jóval nagyobb intézményes támogatást kapnak, mint maguk a levéltárak. Talán nincs az országban egyetlen múzeumi évkönyv sem, amelyben napvilágot nem látna néhány levéltáros dolgozata. Ez a jelenség kettős arcot tár elénk: az egyikben a feldolgozás szervezőinek levéltár felé forduló igénye mutatkozik meg, a másikban pedig a levéltáros törekvése jelentkezik, hogy valahol megjelentethesse tanulmányát. A két tendencia találkozásában vagy nem találkozásában azonban sok a bántó ugyanugy, mint sok a felemelő mozzanat, de a helyzet semmiképpen sem megnyugtató. Kézenfekvő volna, hogy országos méretekben a LOK kezdeményezze egy olyan kiadvány megszervezését, amely ha nem is évenként, de vándorló jelleggel esetleg 2-3 ér>£]á&&k biztositaná egy-egy nagyóbt levéltár számára a levéltár tudományos érdekeinek és a helytörténet problematikájának összehangolásából megszületett feldolgozás publikálásának lehetőségeit. Ez a kiadvány 25-30 ives terjedelemben évkönyvszerüen adna módot akár regesztáknak, akár forrásoknak feltárására, akár pedig tanulmányok közlésére. Ebben az esetben a levéltár is aktivan szervezné a helytörténetirás tudományos munkáját és nem egyszerűen csak iró lenne a levéltár tudományos dolgozója valaki számára, hanem szer ke sztő is a levéltár javára. Talán nem is volna oly költséges ez a kiadvány, mint ahogy az első pillanatban látszik. Nem zárkóznék el az elől a gondolat elől sem, hogy kifejezetten a fent megjelölt célból a területi levéltárak dolgozóiból egy állandó szerkesztőség alakuljon a LOK irányitása alatt. Ez a célszerű módszerek kidolgozását - ugy vélem - nagy mértékben biztositaná. Nagy fejlődést tettünk meg a felszabadulás óta. Azonban elmaradtunk sok népi demokratikus ország levéltárügye kiadványpolitikájának eredményeitől és különösképpen elmaradtunk azon a téren, hogy a kiádványmunkát bizonyos lépcsőzetes decentralizálással tegyük gazdagabbá,, változatosabbá.