Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balázs Péter: A községek igazgatása a feudális és kapitalista korban / 143–162. o.

- 160 és más területen kerültek adóztatás alá. A pusztán napszámbérből élők legfeljebb egy szobából és mellékhelyiségből álló lakásuk után nem fizettek adót. Az uj épületek, illetve toldalék építkezések 10-15 évig voltak adómentesek. A házadót, vagy mint szaknyelven nevezik, házosztályadót a szobák száma alapján állapították meg. A földkataszterhez hasonlóan őrizték a községek a házadó katasztert. Ha a házat a tulajdonos bérbeadta, a bér összegétől függően magasabb adót tartozott fizetni. Ilyenkor a háztulajdonosnak minden év, november végén az e célra rendszeresített nyomtatványon bevallást kellett tennie. Ha a lakásban a tulajdonos rokona lakott, vagy a bevallás nem történt meg, illetve nem történt helyesen, a hatóság a lakbért becslés alapján állapította meg és akkor ez képezte az adófizetés alapját. Kereseti adó. Az ipari és kereskedelmi üzletből, az önállóan folytatott orvosi, ügyvédi stb. foglalkozásból, a különböző járadékból és a nem állami alkalmazottak fizetéséből származó jövedelem kereseti adó alá esett. A kivetés alapja az adózó tiszta jövedelme volt., itehát pl. az ipari vagy kereskedelmi üzlet fenntartásával járó költségeket a bevételből le kellett vonni. A kereseti adó kivetése az adózó bevallása alapján történt. A bevallást az adózó minden év februárjában Írásban tartozott megtenni. Az általános kereseti adókulcs általában 5 %, de miniszteri engedéllyel 10 %-ra lehetett emelni. Ezeken kívül voltak még más alapadók is, amelyek azonban községi viszonylatban kevésbé játszottak szerep*et. A fő vagy alapadókon kivül meg kell még említenünk a ptftadókat. Ezeket a megye a község vagy egyéb testület vethette ki. A pótadók közül a községek szempontjából a lényegesebbek a következők: a/ Vármegyei pótadó. Az alapadók (földadó, házadó, általános kereseti adó) után számították. Kulcsa vármegyénként változott. b/ Útadó. Az alapadók alapján számították ki. Az útadót a megyei adók közé kell sorolnunk. c/ Községi pótadót évenként állapítottak meg az egyes községek szükségletei alapján, változó kulcs szerint. A legmagasabb kulcs az alapadók 50 %-a. Indokolt esetben ennél magasabb pótadót is szedhetett a község, de