Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balázs Péter: A községek igazgatása a feudális és kapitalista korban / 143–162. o.

- 157 igénybevehető természetbeni szolgáltatások. I. A községi vagyon a következőkből tevődött össze: Ingatlanvagyon

. A községnek lehetett földtulajdona, erdeje, legelője, telkei és házai. Ezeket a község vagy sajátmaga müveitette, illetve kezeltette (házi kezelés), vagy bérbeadta, A bérbeadás általában árverés formájában történt. Az erdők és legelők hasznositásáról a községnek külön szabályrendeletet kellett alkotnia. Természetesen voltak a községnek olyan földterületei is, amelyek nem estek megművelés alá, igy például a községi utak, terek. A községi ingatlanvagyont általában csak egészen kivételes esetben lehetett eladni. Ha ilyen tárgyban hivták össze a képviselőtestület ülését, az ülésen névszerinti szavazást kellett tartani. Ez ellen a döntés ellen azonban a község bármelyik polgára fellebbezéssel élhetett a megyei kisgyüléshez. Lehetett a községnek olyan ingatlana is, amely alkalmazottai, pl. a jegyző használatában volt, Ez az alkalmazott illetményét képezte és más célra nem használhatták fel. Ugyancsak eredeti rendeltetésük szerint kellett felhasználni a község hivatalos épületeit pl. a községházát, iskolát, óvodát, szegényházat, stb. Községi tőkepénzek. A község fel nem használt vagy nagyobb befektetésre gyűjtött pénzét általában takarékpénztárnál helyezhette el. (Hogy melyik intézetnél történjék az elhelyezés, abban a képviselőtestület évenként döntött névszerinti szavazással. ) A községi tőkepénz egy részét a község megfelelő kamatnyereség mellett magánosoknál is elhelyezhette, de ebben az esetben mind a kamat, mind a kihelyezett összeg visszafizetése tekintetében megfelelő biztosítékot kellett kapnia. Községi üzemek. A községnek főleg olyan üzemet lehetett fenntartania, melynek üzemeltetése a lakosság érdekében állt. Emellett azonban arra kellett törekednie, hogy az üzem a község háztartása részére is hasznos legyen. Azokat a vállalkozásokat, amelyek a község részére hasznot nem hajtottak, a község csak abban az esetben tarthatta fenn, ha megszüntetésük a lakosság részére nagy hátrányt jelentett volna. Leggyakoribb községi üzemek a következők voltak: csatornaüzem, vágóhíd, jéggyár, fürdő, gyümölcsaszaló, villanytelep, téglagyár, szesz- . főzde, takarékpénztár, kocsma, husszék, stb.