Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai / 1–19. o.

-11 Nem tartoztak az úrbéri törvényszékek hatáskörébe az arányositási perek, mert az arányosítás kérdése nem a földesúr és jobbágy közti jogvi! ! , , szonyból, hanem csak a közbirtokos földesurak>egymás közti viszc*fiyabol eredő Ott, ahol arányositás kérdése forog fenn, áz úrbéri törvényszék dolga csak az egyezkedés megkísérlése, mig az érdemleges döntés a rendes törvényszékre tartozik. Nem tartozik az úrbéri törvényszék hatáskörébe az 1848. január 1-i állagot fenntartásával kapcsolatban e birtokállapot erőszakos sérelmeinek orvoslása, sem mert ez nem egyéb, mint visszahelyezés! eljárás és a közigazgatási hatóság elé tartozik. Az irtások visszaváltása iránti egyezségek megkisérlése ugyancsak a szolgabiró teendője. A perfolyam alatt a következő iratfajták jöttek létre; előzetes keresetlevél, előleges végzések különböző fajtái, tárgyalási jegyzőkönyv és arra hozo,tt végzések, perfolyam alatti beadványok és panaszlevelek, Ítélet a megengedhetőség kérdésében, ez ellen esetleg fellebbezés, majd főtörvényszéki ítélet, szolgabírónak adott utasítás, jegyzőkönyv a feLek kihallgatásáról, szolgabiró jelentése, törvényszéki kiküldött biztos jelentése, az előmunkálatok hitelesítéséről. . . a bíróság felszólítására a felperes részletes keresetlevele, ennek az alperessel való közlés.^, alperesi és felperesi válasz, alperesi viszonymí&&zs-. A viszonválasz beérkezte után áz iratok "becsomozása", ami azt jelenti, hogy több iratváltásnak most már nelye nincs, most már csak ' a vitakérdést eldöntő Ítélet meghozatala következik. : • • n i Mig a régi gyakorlatban minden vitapontot külön Ítélettel döntöttek el, addig most, áz úrbéri törvényszék gyakoiratában csak két Ítéletet hozhattak; á megengedhetőség kérdésében, meg a per befejezése utáni végítéletet, A végiteletben az úrbéri törvényszék minden vitapont felett egyenkint, de egy Ítéletben döntött, döntését minden pontra nézve szorosan indokolva. A perorvos latnak két módja volt; a fellebbezés és a kiigazítás. Ez utóbbi a közönséges ügyekben ismert perújítás helyét töltötte be. A szabályozás alkalmával elkövetett számítási, vagy felmérési hibák helyrehozása kiigazítás utján történt. A végzések ellen folyamodásnak volt helye, A jogerős Ítélet végrehajtása az úrbéri törvényszék egy kiküldött tagjának és a szolgabírói hivatal egy tisztviselőjének közreműködésével történt.