Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai / 1–19. o.
. 8 lis uriszékén a maga felé való részrehajlás és a jobbágyok jogos igényeinek elnyomása napirenden volt., az 1836, évi 10, te. némileg javitani akart ezen a visszás helyzeten, elrendelte, hogy a földesúr sem személyesen, sem tisztjei által képviselve nem elnökölhet és nem biráskodhatik olyan peres ügyekben, melyek őt magát is illetik. Elnöknek a megyei táblabirák közül kellett választani valakit, melléje két meghivott birót is választhatott ugyancsak a megyei táblabirá'k vagy ügyvédek közül, A járási szolgábiró és esküdttársa mint törvényes bizonyság - legale testimonium - egyben mint itélöbirák is kötelesek voltak a tárgyaláson megjelenni, A jobbágyok "védelmét" a megyei tiszti ügyész látta el, szavazati jog nélkül. Az 1836. évi törvény szerint felállított uriszek tehát öt szavazó biróból állott. Úriszéki jegyzőt a földesúr választott, de nem saját alkalmazottai közül. A meghívottakat a földesúr látta el élelemmel, szállással, napidíjjal, Hasonlóan érdekelt földesurakból és nemesekből állott a másodfokon eljáró megyei törvényszék is. Az 1853. márc. 2-i úrbéri nyiltparancs 28.§-a a birtokrendezések lebonyolítására külön űrb efi tör vényszékek felállítását rendelte el, melyek 1856. január 30-án kezdték meg működésüket, "Belszerkezetük és ügyrendtartásuk iránt" az 1855, dec. 25-í BM-IM. rendelet, meg az 1856. febr. 2-án kiadott utasítás (Birod. tőrvénylap 1856. IV. D. 20. sz. ) intézkedett. Elsőbiróságként minden megyében egy külön úrbéri törvényszéket szerveztek, mely rendszerint az elnökből és két ülnökből állott. Másodbiróságként a hat közigazgatási terület mindegyikében egy úrbéri főtörvényszéket létesítettek, mely elnökből, saját biráiból és az illető helytartósági osztály tagjaiból állott. Harmadbiróságként Bécsben legfelsőbb úrbéri törvényszéket állítottak fel. Az egyesült Heves és Külső Szolnok megyében két úrbéri törvényszéket szerveztek* egyet Egerben, egyet Szolnokon. Mindkettőnek másodbirósága a budapesti úrbéri főtörvényszék volt. Az elsőfolyamodásu úrbéri törvényszékeknél az; elnököt, a másod- és harmadfolyamodásuaknál az elnököt és tanácsosokat is a bel- és igazságügyminiszterek közös javaslata alapján az uralkodó, míg az elsőfolyamodásu úrbéri törvényszékek tanácsosait és segédeit a bel- és igazságügyminisztérium nevezte ki. Az irodai személyzetet, hivatalnokokat és szolgákat a törvényszék elnöke alkalmazta.
