Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Degré Alajos–Benda Kálmán: Látogatás a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: dr. Degré Alajos igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 108–113. o.

111 • - Van itten egy másik érdekes feljegyzés. A napokban hoztuk be Bucsuszentlászlóról, ahol az egykori ferences kolostorban be volt falazva. Ez a kis könyv a XVIII. rz. végén keletkezett és különféle tudnivalókat tartalmaz, többek között néhány tanácsot is ad, betegségek és sebek kezelésére. - Nézzünk csak néhányat ezekből! -"Midőn ember pókot vagy más mérges állatot megeszik, angyelika gyökeret egyék és nem árt a mérge. " Keresztcsont-fájás ellen a következőt ajánlja: "Friss tehénganéjjal, vagy jó hideg fekete földdel kössed be!" Veszett kutya marása ellen ezt monja:" Keverd jó erős ecetbe tyúk ganéját, azzal kösd be!" - Ezek az orvosságok aligha mentették meg a beteget a haláltól. Egyéb XVIII. századi irataink közül meg akarom emliteni az iskolai iratokat. Megyénkben 1765 óta működött a kanizsai gimnázium, melynek megnyitása pillanatától kezdve az összes anyakönyvei, részletes tanuló névsorai megvannak, Mig az iskola az első' években mindig háromszáznál több tanulót tanitott, II. József hires nyelvrendelete, amelyben elrendelte a német nyelven való tanitást, párosulva a tandij bevezetésével, az iskola létszámát annyira leszállította, hogy 1787-ben mindössze 32 tanulója maradt. - A város főútvonalán a róla elnevezett téren áll Csányi László szobra. Csányi László, mint tudjuk, Kossuth kormánybiztosa, majd minisztere volt, és ő szervezte meg a %rrtths&«-4Íiq^u&ifce kezde tén a Jellasics elleni fegyveres fölkelést. - Csányinak több levelét őrizzük, amelyeket részben barátaihoz, részben hivatali szervekhez intézett, és a nemzetőrség felkelését, kiképzését, mozgósítását sürgeti bennük. Csányi Lászlót, megyénk szülöttjét, különösen a helytállás és kitartás hőseként tisztelik. A világosi fegyverletétel után is helyén maradt, megvárta Haynau hóhérait, akik halálra is Ítélték, és 1849. október 10-én az Újépület udvarán, Pesten felakasztották. A hagyomány szerint kivégzése előtt megcsókolta a hóhérkötelet és ezt mondta:"Hazámért ezt is szivesen". - A zalaegerszegi Csányi szobornak érdekes nevezetessége egyébként, hogy a szobor egyik mellékalakja, Istók János szobrászművész alkotása , 1919-ben a május elsejei ünnepre készült és a Munka szobraként került felállításra a parlament előtt. Később ezt a szobrot, mint Jakab Géza könyvtáros felderítette, a Csányi szobor egyik mellékalakjául állította be a művész.