Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Soós Imre: Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai / 1–19. o.

segédeszközöket az uriszék elé terjeszti, melynek végitéletét, bővebb megvizsgálás végett, fokonkénti fellebbvitel utján, birtokon belül, a megyei törvényszékhez, esetleg végső fokon a helytartótanácshoz kell felterjeszteni. Az 1953. márc, 2~i úrbéri nyiltparancs a legelőelkülönzést és az erdei haszonvételek szabályozását kötelezően és hivatalból rendelte el. Elrendelte a már megindított tagosítások gyors befejezését. Ahol a tagosítást még egyik fél sern,kérte, azt a nyiltparancs által felállítandó úrbéri törvényszéknél szorgalmazhatják. Ha a földbirtokosok arányosítani kívánják közös birtokaikat, az úrbéri törvényszék ezek között megegyezést kísérel meg s ha ez nem sikerül, az arányositási per nem az úrbéri, hanem a rendes polgári törvényszék elé kerül Ítélethozatal végett. A birtokszabályozási eljárás során első teendő volt a határ felmérése

, az úrbéri felmérésben jártas mérnök által. Ennek felügyeletét a szolgabíró látta el. Másik lényeges teendő a dűlők osztályozása, vagyis annak megállapítása, hogy melyik dűlőben hány négyszögöl tegyen ki egy osztályozott holdat. Az 1836. évi 6. te. és a nyiltparancs 5. §-a a jövőre is szabályként állapította meg a Mária Terézia-féle úrbérrendezés azon utasítását, hogy szántóföld esetén a holdak a talaj minőségéhez képest 1100, 1200, 1300 négyszögöllel számíttassanak. Az úrbéri rét kiterjedését az urbárium, az 1832/36 évi törvény és a nyiltparancs nem négyszögölekben, hanem kaszásokban - falcastrumokban - állapította meg. Általában 800-900 négyszögöleket szoktak a rét egy holdjának tekinteni. Legelő és erdő esetén a törvény 1200 négyszögöles holdak alakítását rendelte el. Az osztályozást követte az úrbéri telki állomány (beltelek, szántó, rét), maradvány-, foglalás, - és irtásföldek, legelő- és erdőterületek, szőlőföldek, regálék, nem szorosan vett úrbéri földek kimutatása, azok jellegének és területének pontos meghatározása, majd a rendezés előtti állapot^ ról szóló földkönyv , vagy másnéven telekkönyv és térkép elkészítése és hitelesítése. A földkönyv a térkép szöveges magyarázója, benne és a térképen azonos sorszámmal kell jelölni minden birtokrészt, közölni a birtokrészek kiterjedését és osztályzatát, a térképen pedig azok térbeli elhelyezkedését. A hitelesítést az 1853. évi úrbéri nyiltparancs rendelkezése szerint már nem a megyei közgyűlés által, hanem az úrbéri törvényszék által