Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Baraczka Istvánné: Az Országos Levéltár kutatótermének forgalma az 1956–1960. években / 83–92. o.

- 91 A tárgyalt időpontokon belül erősen növekedett a mezőgazdasági cselédség, a jobbágyság, a paraszti és nagybirtokos termelés problémái iránt az érdeklődés. A levéltári anyag kutatásából leginkább a tanszemélyzet és a diákság veszi ki részét. Együttesen a kutatási engedélyt kérőknek csaknem egyharmadét teszik ki. A középiskolai tanároktól eltekintve azonban a fenti kategóriákból kutatásra jelentkezők száma csökken, s pl. az egyetemi hallgatók közül 196oban már csak 4o folytatott levéltári kutató munkát az 1955-ben kutatásra jelentkezett 75 fővel szemben. A Történettudományi és más tudományos intézetek életében fellépő örvendetes jelenségnek kell tekintenünk, hogy dolgozóik részéről évről-évre emelkedő számot mutató kutatói érdeklődést tapasztaltunk. A hivatásos történészeken tulmenőleg orvosok, irók, mérnökök a levéltárban elsősorban a saját szakmájuk múltjára vonatkozó adatok iránt érdeklődnek. Számuk ingadozó. Gyakran előfordul, hogy különböző tudományos intézetek más-más témára ugyan, de egyazon anyagban végeztetnek kutatásokat s igy az iratanyag a sokszoros kutatás miatt, épségére éppen nem előnyösen kerül többször is kézbe. Ennek kiküszöbölése nem könnyű kérdés, de érdemes lenne a kérdés megoldásának valamely módjával foglalkozni. /Esetleg pl. alaposabb tematikai feltárás utján, amire a legújabb szovjet levéltári gyakorlatban analógiát is lehetne találni./ á kutatók kezén megfordult levéltári anyag mennyiségére - bér csak hozzávetőlegesen - következtetni lehet a beadott kérőlapok számából. Ezer számbavett kérőlap adataiból általánosítva állapítottuk meg a következő adatokat. A kutatók kezén az elmúlt öt év alatt több mint öt és fél millió lapnyi iratanyag, kb, 16,5oo segédkönyv, I80.000 középkori oklevél és lo.ooo térkép, illetve tervrajz fordult meg. Ennek a hatalmas mennyiségnek a feldolgozására a kutatók tetemes időt, 24.175 munkanapot fordítottak. Egy kutató egy alkalommal átlagban 4 óra 2o percet töltött a kutatóteremben. Természetesen voltak kutatók, akik napi 11 órát folytattak kutató munkát, mások viszont egy adat kijegyzésével ugyananynyi perc alatt végeztek, A nagymennyiségű iratanyag igénye a dolog természete szerint nemcsak a közvetlenül a kutatótermekbe beosztott dolgozók idejét és munkáját vette igénybe, hanem az anyag raktárból való kiemelésével és visszahelyezésével foglalkozó raktárkezelőket is. Mindezzel kapcsolatban növekedett az anyagkezelő levéltári referens munkája is. Nehézséget okoz a kutatóforgalom ellátásában az, hogy a kutatói érdeklődés az év folyamán nem volt egyenletes. Több évi tapasztalat szerint legnagyobb az anyagigény az évvégi hónapokban. A kutatóforgalom alakulását befolyásolja az oktatási szünet ideje is. Vidéki pedagógusok általában az iskolai szünetek idejét használják fel kutatásra. A vidéki kutatók bizonyos torlódást jelentenek az anyag kiadásban tekintettel ugyanis a rendelkezésükre álló rövid időre, a feldolgozni kivánt iratanyagot nagyobb mennyiségben, rövidebb időn belül, gyors egymásutánban igénylik.