Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Baraczka Istvánné: Az Országos Levéltár kutatótermének forgalma az 1956–1960. években / 83–92. o.

- 91 ­A tárgyalt időpontokon belül erősen növekedett a mezőgazdasági cse­lédség, a jobbágyság, a paraszti és nagybirtokos termelés problémái iránt az ér­deklődés. A levéltári anyag kutatásából leginkább a tanszemélyzet és a diák­ság veszi ki részét. Együttesen a kutatási engedélyt kérőknek csaknem egyharma­dét teszik ki. A középiskolai tanároktól eltekintve azonban a fenti kategóriák­ból kutatásra jelentkezők száma csökken, s pl. az egyetemi hallgatók közül 196o­ban már csak 4o folytatott levéltári kutató munkát az 1955-ben kutatásra jelent­kezett 75 fővel szemben. A Történettudományi és más tudományos intézetek életében fellépő örvendetes jelenségnek kell tekintenünk, hogy dolgozóik részéről évről-évre e­melkedő számot mutató kutatói érdeklődést tapasztaltunk. A hivatásos történészeken tulmenőleg orvosok, irók, mérnökök a le­véltárban elsősorban a saját szakmájuk múltjára vonatkozó adatok iránt érdeklőd­nek. Számuk ingadozó. Gyakran előfordul, hogy különböző tudományos intézetek más-más té­mára ugyan, de egyazon anyagban végeztetnek kutatásokat s igy az iratanyag a sokszoros kutatás miatt, épségére éppen nem előnyösen kerül többször is kézbe. Ennek kiküszöbölése nem könnyű kérdés, de érdemes lenne a kérdés megoldásának valamely módjával foglalkozni. /Esetleg pl. alaposabb tematikai feltárás utján, amire a legújabb szovjet levéltári gyakorlatban analógiát is lehetne találni./ á kutatók kezén megfordult levéltári anyag mennyiségére - bér csak hozzávetőlegesen - következtetni lehet a beadott kérőlapok számából. Ezer szám­bavett kérőlap adataiból általánosítva állapítottuk meg a következő adatokat. A kutatók kezén az elmúlt öt év alatt több mint öt és fél millió lapnyi iratanyag, kb, 16,5oo segédkönyv, I80.000 középkori oklevél és lo.ooo térkép, illetve terv­rajz fordult meg. Ennek a hatalmas mennyiségnek a feldolgozására a kutatók tete­mes időt, 24.175 munkanapot fordítottak. Egy kutató egy alkalommal átlagban 4 ó­ra 2o percet töltött a kutatóteremben. Természetesen voltak kutatók, akik napi 11 órát folytattak kutató munkát, mások viszont egy adat kijegyzésével ugyanany­nyi perc alatt végeztek, A nagymennyiségű iratanyag igénye a dolog természete szerint nem­csak a közvetlenül a kutatótermekbe beosztott dolgozók idejét és munkáját vette igénybe, hanem az anyag raktárból való kiemelésével és visszahelyezésével fog­lalkozó raktárkezelőket is. Mindezzel kapcsolatban növekedett az anyagkezelő le­véltári referens munkája is. Nehézséget okoz a kutatóforgalom ellátásában az, hogy a kutatói érdeklődés az év folyamán nem volt egyenletes. Több évi tapaszta­lat szerint legnagyobb az anyagigény az évvégi hónapokban. A kutatóforgalom ala­kulását befolyásolja az oktatási szünet ideje is. Vidéki pedagógusok általában az iskolai szünetek idejét használják fel kutatásra. A vidéki kutatók bizonyos torlódást jelentenek az anyag kiadásban tekintettel ugyanis a rendelkezésükre álló rövid időre, a feldolgozni kivánt iratanyagot nagyobb mennyiségben, rövi­debb időn belül, gyors egymásutánban igénylik.

Next

/
Thumbnails
Contents