Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Baraczka Istvánné: Az Országos Levéltár kutatótermének forgalma az 1956–1960. években / 83–92. o.
Á tudományos intézetek és intézmények, az egyetemek, az Akadémia és a muzeumok megbízásából mind többen és többen keresik fel Intézetünket. Elég magas a szakdolgozatot készitő egyetemi hallgató, vagy doktori értekezést iró\ már végzett szakember is a kutatók között. A magánkezdeményezésre kutatók zömének témája közérdeklődésre tarthat számot, a családtörténeti, vagyoni, vagy más magánérdekű célra kutatók száma ma már nem haladja meg a kutatók összlétszámának az 1.5 *-át, szemben az 193o-as évek 4o-45 #-ával. A levéltári kutatások mozgatója, szervezője.'tudományos életünk igénye a levéltárban elfekvő iratanyag adatai iránt. A gazdasági életre, mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre vonatkozó kutatások, ha lassan is, mind nagyobb teret nyertek a kutatások körében. Természetesen visszatükröződnek a jelentősebb évfordulók is a kuta— tóforgalom adataiban. Mig az előző években az 1848-49-es centenárium következtében ezzel a tárgykörrel foglalkozók száma erősen növekedett, a korszak évfordulója multán 196o-ra már 11 főre csökkent. A Tanácsköztársasággal foglalkozó kutatók száma a 4o éves évfordulóra való készülés idején az előző évi egy főről 4o főre növekedett. Sajnos az ilyen kutatások esetén előfordul a párhuzamos kutatás is. Ugyanez tapasztalható a hely- és településtörténeti források kutatásánál. Különféle közigazgatási,tanügyi és társadalmi szervek egymásról nem tudva, ugyanazon témával biznak meg több kutatót is, A muzeumok és tudományos intézetek megbizottaiból az évek során már szinte állandónak látszó megbízott kutatói gárda alakult ki, amely a kutatók 6.5 $-át teszi ki. Ezek elsősorban az iratok művészettörténeti, néprajzi, kartográfiai adatait tárják fel. Munkájuk során több kiadvány jelent már meg, s több történelmi nevezetteségü épületünk restaurálásához nyújtottak megbizható támpontokat levéltárunk adatai. Meg kell jegyezni, hogy ennek során nemcsak a tudományos igényeket tudtuk kielégiteni, hanem a térképek, vázrajzok, tervrajzok rendelkezésre bocsátásával népgazdaságunkat is előnyhöz és megtakaritásokhoz juttattuk. Az irodalomtörténészek érdeklődése Intézetünk anyaga iránt a vizsgált korszakban nem mutat említésre méltó ingadozást. A jogtörténet, nyelvészet, hivataltörténet kutatóinak száma azonban az adatokból nem tisztázható körülmények miatt egyelőre állandóan csökken. Az egyetemi tankönyvek elkészültével az e tárgyra vonatkozó kutatások is megszűntek. A Statisztikai Közlemények megindulásával a történeti statisztikai forrásanyag iránt megélénkült az érdeklődés, Az uj ós legújabb korszak kivánatos mértékben való kutatásáról a kutatóforgalom sajnálatosan még mindig nem tud Örvendetes mértékű adatokkal szolgálni. Feltehetőleg a korszak nagyszámú, nem levéltári anyagénak felhasználásával igyekeznek inkább a korszakkal foglalkozók ismereteiket bőviteni és mondanivalójukat dokumentálni. Nem lehet azt állitani, hogy Intézetünk a legújabb korszak tanulmányozásának előkészítéséhez nem végezné el a