Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Vörös Károly: Levéltárügyünk néhány kérdése / 1–11. o.

bekerült dokumentumanyag vonatkozásában igen kedvező előfeltételeket biztosított az iratanyag egységes kezelése és tudományos, politikai, gazdasági és kulturális felhasználása számára. A tvr.-ben előirt feladatok megoldása és az általa biztosított lehetőségek felhasználása terén a magyar levéltárügy az elmúlt 12 évben jelentős előrehaladást tett. Az uj, központosított szervezet működésének első lo éve a levéltári szervezet tényleges megteremtését: alapegységeinek, az állami levéltáraknak, valóban működőképes intézményekké való fejlesztését; az 1945-öt megelőző feudális és kapitalista korszak egyáltalán megmaradt irathagyatékának gyakorlatilag teljes begyűjtését és alapfokú számbavételét; és a gyűjtőterület folyamatosan képződő iratanyaga feletti ellenőrzés kiépítését jelentette. Második, 196o-6l-gyel kezdődő, jelenlegi öt éves tervünk által átfogott szakaszában az előző periódusban még nagy szerepet játszott központosított igazgatás bizonyos egészséges fellazítása /a területi felügyelői rendszer kiépítésével/ törtónt meg: ezután az anyag egészének országosan egységes, tudományos szempontok szerinti felmérése /fondjegyzék/, a Horthy-korszak teljes anyagának középszintű rendezése, s az alapvető módszertani utasitások kidolgozása a feladat; e munkák eddigi előrehaladása valószínűsíti azt, hogy a feladatok teljesítése sikerülni is fog. 2./ Mindamellett ugy véljük azonban, hogy immár napirendre kell tűzni a levéltárügyünk további fejlődésének egyes kérdéseit is: azokat a kérdéseket, melyeknek megoldására természetszerűleg csak a következő tervperiódusban kerülhet sor, - feltevésükre, felmérésükre és megoldásaik kikísérletezésére azonban már most is némi figyelmet kell fordítanunk. A következő tervidőszak problémáinak e felmérésénél eleve feltételezhetjük bizonyos kedvező adottságok meglétét, ezekből kell kiindulnunk s az azok által kínálkozó lehetőségekre kell támaszkodnunk. Ezek közül az egyik az, hogy a most folyamatban levő öt éves terv eredményeképpen a legnagyobb tömegű iratanyagnak, a Horthy-korszak anyagának középszintű rendezése már megtörténik, elkészül a fondjegyzék, és létrejönnek a levéltári munka alapvető módszertani utasításai is. Ez együtt lehetővé teszi a magasabb színvonalú tudományosabb felkészültséget igénylő levéltári munkák végzését is. Másik ilyen adottság az, hogy a levéltárügy központosított igazgatása /remélhetőleg/ a továbbiakban is fennmarad, ami lehetővé teszi mindezen munkáknak fokozottan az országos szempontok figyelembevételével, országos szervezésben történő lebonyolítását is. A magasabb színvonalú munkák elvégzését az biztosítja, hogy a levéltári alapvető rendezések ilyen megtörténte s ezáltal egész anyagunknak technikailag is áttekinthetővé válása /mert a Horthy-korszakot kivéve, levéltáraink anyaga - egyes rendkívüli esetektől eltekintve - általában valamilyen fokú rendezettségben maradt ránk/ - valamint a fondjegyzék elkészülte s ezáltal e-