Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Muzsnai Lászlóné: Business Archives and History, 1963. febr. / 270–271. o.

- 27o F.B, Evans: Az állami levéltáros és a tudományos kutató /319-321.pp./ Pontokba foglelja a cikk Írója, hogy nézete szerint milyen területeken tartozik a levéltáros felelőséggel a tudományos kutató irányában* Ezek a következőid. Kevesebb időt kell töltenie az-sal, hogy iratokból adjon tájékoztatást, de több időt kell szánnia az iratokról való felvilágositásadásra. 2, A lehető legteljesebb együttműködésre van szükség tankönyvszerű kiadványok anyagának az összeállításában, 3. Gondoskodnia kell az iratok fotókópiájának mérsékel* áron való előállításáról a megrendelők számára, 4, Kevesebb időt szánjon az elektronikus mutatók problémáira, de annál többet a kutatás szükségleteire és irányzataira a modern amerikai történet, politika és közgazdaságtan terén, 5, Ismerje meg alaposan annak a területnek a történetét és kormányzatát, amelyben működik, K,W, Richárdé; Az állami levéltáros és a műkedvelő kutató /323-526.pp./ A műkedvelő kutató elsősorban geaeológiai kérdések iránt érdeklődik. Nem zárkózik el a cikkiró az ilyen kutatóknak nyújtandó szakszerű segiteég elől, sőt igen hasznosnak minősíti a New Jersey-i állami levéltárban alkalmazott módszert, ahol fáradrágos munkával összegyűjtötték a különbfző. híva calokból az adacokat, s kiadvány formájában a kutatók rendelkezésére bocsátották. Végső cél természetesen az, hogy a levéltáros ne vesztegessen sok időt a tudományos cél nélkül kutató műkedvelők utbpigazitásával. M u z s n a i Lászlóné BUSINESS ARCHIVES AMD HISTORY Az Ausztráliai Vállalati Levéltártanáce értesítője 1963, febr. H, Hughest Vállalattörténet vagy a vállalat története? /1-19-pp./ A cikk történeti áttekintést nyújt a vállalati történetírásról. Megállapítja, hogy a korszellem és a körülmények gyakran megakadályozták a történetírókat a kérdés tárgyilagos vizsgálatában. Nagyban hozzájárult ehhez a vállalattörténet ós a közgazdaságtan éles elválasztása is. Végső következtetésül kijelenti, hogy a történésznek a közgazdaságtan eredméuyeit fel kell használnia a vállalattörténet megírásához, amint a vállalatok is egyre inkább igénybe veszik a közgazdasági szakemberek ismereteit munkájukban és terveik elkészítésében.