Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Káposztás István: Dokumentumjellegű film-, foto- és hangfelvételek őrzése a szovjet levéltárakban / 261–268. o.
- 262 A fil m-, f oto- ós hangfelvétel levéltár szervezete a Szovjetunióban As irott /szöveges/ dokumentumok mellett a Szovjetunió* Állami Levéltári Fondjába tartoznak az ország hivatalainak, szervezeteinek és vállalatainak tevékenysége folytán keletkezett politikai, tudoraányoc és kulturális - felvilágosító jelentőségű film-, foto- és hangfelvétel dokumentumok Ez alatt értik a mozi és televiziódokumentumfllmek pozitív és negatív másolatait, a filmezés közben készített olyan felvételeket, 2 amelyéket a végleges filmből kihagytak, a fényképfelvételek negativjalt, esetleg pozitivjait, ha a negatív nem maradt meg, a tematikai fényképalbumokat, a híradók hangfelvételeit, gramofonlemezeket r "íagnetofonszalagokat stb. EzeJmek az őrzésére a Szovjetunió több szöveteégi köztársaságában létrehozták a film-, foto- és hangfelvétel levéltárakat, 1926-ban hozták létre a filmdokumentumok központi levéltárát, 1932-ben pedig a hangdokumentumok központi levéltárát. Egy év múlva a két levéltárat egyesitették, s Így Jött létre a Szovjetunió Központi Állami Film-, Foto- Hangfelvétel Levéltála /CGAKFFD/. Ezt követően a 3o-as évek elején több szövetségi köztársaság létrehozta a saját film-, foto állami levéltárát, pl. 1934-ben alakult meg az Ukrán Szovjet-Szocialista Köztársaság film-, foto levéltára Kievben, 1936-ban pedig az Üz^eg Szovje+ Szocialista Köztársaság fotohangfelvétel levéltára. Ezeken kiv'il megszervezték a többi szövetséges köztársaság központi állami levéltáraiban a film-, foto réealegeket. A Kagy Honvédő Háború után a film-, foto- és hangfelvétel levéltári hálózat kiszélesedett. Ma már minden szövetséges - sőt néhány autonóm - Köztársaságba*! működik film-, foto- hangfelvétel levéltár, vagy ennek megfelelő osztály a központi levéltárban. A film-, foto- és hangfelvétel dokumentumok a Szovjet Levéltári Főigazgatóság utasításai értelmében 3 előállításuk után 5 év elteltévalf vagy az adott hivatalban, szervezetnél, vállalatnál történő használatuk befe~ nézése után állandó megőrzésre az állami levéltárakba kerülnek. 1. "Kinodokumentumnak nevezzük azt a fotográfiai wton készült filmrevwtj áb*rázolá3 komplexumot, ainely valamilyen oasminvt, tényt, dinamikue rfijlőfliS* ben tükröz". /"A levéltárügy elmélete éfí gyakorlata a Szovjetunióban" 17»s old./ "Fotodokumentumnak nevezzük a valódi esemény, jelenség, vagy tény fényképfelvételét", /ü.o. 178,old#/ "Hangfelvételnek mvsmUk a beszédnek, vagy művészi alkotás előadásának speciális anyfígPő történt hangi*Írását", /ü.o. 179.old./ 2. Filmfelvétel alatt természetesen kinodokumentumot, tehát mozgóképet kall érteni, s nem pl. röntgenfelvételt. 3. A film-, foto- és hangfelvétel dokumentumoknak a hivataloknál, szerveseteknél, és vállalatoknál érvényes nyilvántartási, őrzési, feldolgozási és felhasználási rendjét, ezeknek az átvételét, a levéltárakban történő feldolgozását, a Szovjet Levéltári Főigazgatóság utasításai határozzák meg. Három fontosabb utasítás ismeretest , a/ Utasítás a Szovjetunió hivatalai, szervezetei, és vállalatai számára a fot©dokumentumok nyilvántartásának, őrzésének 4s felhasználásának rendjéhez. b/ UtfBitás a Szovjetunió állami levéltárai számára a kinofilmek és máo filmdokumentumok átvételének rendjéről.
