Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Gerhart Enders: Archivverwaltungslehre / 241–255. o.

- ?5o a rendezer, mert a vasszerkezet kitűnően vezeti a hőt. /Nálunk az esztergomi Prlmási Levéltárban van ilyen állványzat./ Ezután meghagyvn az állványok önálló, önmagát tartó acélrendsserét, a Járdákat vékony betonréteggel látták el. Ez a rendszer is tűzveszélyesnek bizonyult. Ma a vastag betonfödémrendszert alkalmazzuk, ahol minden egyes emeleten a födém tartja az állványokat. A tégla tulajdonképpen Jobban megfelel levéltárépitkezésekre, mint a b^ton, de ha a költségkihatás tul nagy, nyugodtan lehet betont is alkalmazni. Egyldőben a tul hosszú raktárakat tűzfalakkal kisebb helyiségekre bontották. Ma a Német Demokratikus Köztársaságban azonban 4o méter hosszú raktárakat is épitenek. Tűzbiztos ajtókat kell alkalmazni, és a raktáraktól teljesen különálló lépcsőházat. 800 kg-os liftek teljesen célravezetők. A födémeknek m

2-enként 800 kg-os terhelést kell kibirniok. A raktári emeletek magassága célszerűen 23o cm. Ujabban divatos ez ablaknélküli raktárak építése is. Ez esetben a levegőt kondocionálni kell, ami tetemesen emeli a költségeket. Helyesebb az ablakokat szines fóliával bevonni. Divatosak az automatikus tf'zoltó szerkezetek is. Ezek tűzjelző és tűzoltó apparátusra bomlanak. A tűzjelző hőre és füstre érzékeny. Az oltó készülék szénsavat loVáLl abba a raktárhelyiségbe, melyben a tűz kitört. Ez azonban, ha pl. ablak van nyitva a raktárban, nem lesz hatásos. Divatosak a köbmétereket megtakarító mozgatható állványrendszerek is. Mlg a merev állványok között 80-I00 cm-res folyosókat kell hagyni, a Compactus rendszernél csak egy folyosó van hagyva és elektromotorok segítségé-, vei sinen mozgatva az állványokat, mindig ott hagyok folyosót, ahol dolgozni akarok. Vannak félautomatikus rendszerek, sőt olysnok is, melyeknél az állványok kézi erővel mozgathatók. A Stormor rendszernél bizonyos számú mozgatható állvány van két fix állvány között. A Snead-Compact rendszernél egy fix állványra két mozgatható állvány van függesztve, melyeket szekrényajtó módjára lehet elfordítani. Meg kell jegyezni, hogy ezekkel a mozgatható állványrendszerekkel nem lehet annyi építési költséget megtakarítani, mint amennyi teret, mert a súly emelkedésével a tartó pilléreket és a födémet erősíteni kell. Legpraktikusabbak a kétoldalas állványok. Helyes, ha a polcok közti távolságot a felrakandó anyag nagyságához mérten változtatni lehet, Alid fasciculusnál 3o, fektetett fasciculusoknál 4o cm mély állványokra van szükség. A polc hossza 1 m legyen, magassága 4o-5o cm. A verseny még ma is tart a fa ée acél állványok között. A fe fele annyiba kerül, ez az egyetlen előnye. Egyébként termiták, tűzveszély, minden a ^ából épített állványok ellen szól. Ujabban acéldobozokat is ajánlanak az iratok tárolására. Nem levéltári épület átalakítása levéltári célokra legjobban ugy oldható meg, hogy csak a külső falakat hagyjuk meg és belül az összes födémeket kicseréljük és megfelelő nagyságú rrV

4- ár helyiségeket alakítunk ki. Ellenkező esetben igen nehéz a rendelkezésre álló köbmétereket kihasználni. Történeti épületek fenntartása igen költséges, de P műemlékvédelemnek foglalkozni kell ezekkel az épületekkel, bármelyik intézmény használja is őket. Kisebb levéltárak vagy központi irattárak esetében a levéltár, irattér persze nem kap önálló épületet, hanem a hivatal, intézmény épületének egy részében kell elhelyezkednie. Végeredményben ez esetben is ugyanolyan szempontokat kell figyelembe venni, mint önálló épület raktárainak beállványozásánál. Persze a raktárak ilyen esetben magasabbak, de ez esetben nem ajánlatos