Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 184 rással megtakarítások is volnának elérhetők**. A minisztériumi ügyintézés gyökeres átszervezése már nem tür halasztást - közli a miniszter - s csak ^ideigóráig lehetett e kérdés gyökeres megoldását elodázni, - s arról is van értesülésem, hogy hivatali elődöm éppen e kérdés megoldásánál azon rokoni köteléknél fogva, melyben a gazdasági főigazgatóval állott, feszélyeztetve is volt..." őt azonban - Írja - nem akadályozzák rokoni kötelékek és leghőbb vágya, hogy a tároa adminisztrációját "tervszerűen

1

* átszervezze. Reméli, hogy a kért -aj államtitkári és három miniszteri tanácsosi állás rendszeresítése után ugy neki, mint a politikai államtitkárának módjában fog állni, hogy rendszeresen foglalkozzék az igazgatás és az ügyintézés kérdéseivel s az átszervezés után "az ügyszám kevesebb lesz, de a munka alaposabb. Ma azonban a minisztert s államtitkárt minden messzebb kiható tervének kivitelében elnyomják a folyó ügyek. A tervezésre, a megfontolásra nem jut idő, a felmerült konkrét ügyek minden órát lekötnek s lehetetlenné teszik azt a munkát, ami a miniszternek s a politikai államtitkárnak tulajdonképpen feladata lenne". A továbbiakban még azzal Indokolja a minisztériumi ügyintézés átszervezésének sürgősségét, hogy "e minisztérium felállítása óta szinte kiszámíthatatlanul megsokasodott e tárca munkája.... A fejlődő gazdasági élet annyi s olyan sok dolgot utalt ide, amikről a minisztérium szervezése idejében sző sem esett. Azt már nem is hangsúlyozom, - Írja -, hogy kétszer annyi ügydarabot kell most elintézni, mint 189o-ben..." 7

3/ Tallián Béla miniszter személyesen is részt vett az ügyintézés munkájának irányításában, ellenőrzésében. Minden hónapban "számonkérőszéket" tartott, amikor konkrét utasításokat adott az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá tételére. Figyelme kiterjedt az ügyintézés minden apró mozzanatára. Pl. körrendeletekben hivta fel az előadókat, hogy "az ügyiratok elintézése körül arra is legyenek figyelemmel, hogy az iroda és a kiadó dolga szükség nélkül ne 8zaporittas8ék

n

. 74/ A rendeleteinek végrehajtását ellenőrizte s többször az tapasztalta, hogy az ügyintézés gyorsitására és az "ügymenet" egyszerűsítésére irányuló intézkedéseit nem hajtották végre következetesen, hogy "nem minden főosztály fordit arra kellő gondot". Ezért felszólította a főosztályok vezetőit: "figyelmeztessék az ügyosztályvezetőket s a fogalmazószemélyzet minden tagját, hogy a kiadmány s a kiadónak szóló utasítások tervezésénél minden esetben azt is vegyék fontolóra, hogy - természetesen az Ugy érdemének minden hátránya nélkül - miként lehet az ügyet a másolók s az expedi75/ ció legkevesebb megterhelésével elintézni." Azon kísérlet, hogy a minisztérium régi gépezetében észlelt hibák kiküszöbölésével az ügyintézés menetét tartósan meg lehet gyorsítani, egy év elteltével gyakorlati eredményt nem hozott. Ezért radikális módon kellett az ügyintézés menetét megváltoztatni. II. DECENTRALIS ÜGYINTÉZÉS IDŐSZAKA 1905-1944 Az ügyforgalom nagyarányú növekedésének ellensúlyozásához nem volt elegendő az ügyintézők szorgalmának fokozása. A gyors ügyintézés legfőbb akadálya az volt, hogy az irat több hivatalon ment át, amíg az ügyintézőhöz