Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 184 ­rással megtakarítások is volnának elérhetők**. A minisztériumi ügyintézés gyö­keres átszervezése már nem tür halasztást - közli a miniszter - s csak ^ideig­óráig lehetett e kérdés gyökeres megoldását elodázni, - s arról is van érte­sülésem, hogy hivatali elődöm éppen e kérdés megoldásánál azon rokoni köte­léknél fogva, melyben a gazdasági főigazgatóval állott, feszélyeztetve is volt..." őt azonban - Írja - nem akadályozzák rokoni kötelékek és leghőbb vá­gya, hogy a tároa adminisztrációját "tervszerűen 1 * átszervezze. Reméli, hogy a kért -aj államtitkári és három miniszteri tanácsosi állás rendszeresítése után ugy neki, mint a politikai államtitkárának módjában fog állni, hogy rendszeresen foglalkozzék az igazgatás és az ügyintézés kérdéseivel s az át­szervezés után "az ügyszám kevesebb lesz, de a munka alaposabb. Ma azonban a minisztert s államtitkárt minden messzebb kiható tervének kivitelében elnyom­ják a folyó ügyek. A tervezésre, a megfontolásra nem jut idő, a felmerült konkrét ügyek minden órát lekötnek s lehetetlenné teszik azt a munkát, ami a miniszternek s a politikai államtitkárnak tulajdonképpen feladata lenne". A továbbiakban még azzal Indokolja a minisztériumi ügyintézés átszervezésének sürgősségét, hogy "e minisztérium felállítása óta szinte kiszámíthatatlanul megsokasodott e tárca munkája.... A fejlődő gazdasági élet annyi s olyan sok dolgot utalt ide, amikről a minisztérium szervezése idejében sző sem esett. Azt már nem is hangsúlyozom, - Írja -, hogy kétszer annyi ügydarabot kell most elintézni, mint 189o-ben..." 7 3/ Tallián Béla miniszter személyesen is részt vett az ügyintézés munkájának irányításában, ellenőrzésében. Minden hónapban "számonkérőszéket" tartott, amikor konkrét utasításokat adott az ügyintézés egyszerűbbé és gyor­sabbá tételére. Figyelme kiterjedt az ügyintézés minden apró mozzanatára. Pl. körrendeletekben hivta fel az előadókat, hogy "az ügyiratok elintézése körül arra is legyenek figyelemmel, hogy az iroda és a kiadó dolga szükség nélkül ne 8zaporittas8ék n . 74/ A rendeleteinek végrehajtását ellenőrizte s több­ször az tapasztalta, hogy az ügyintézés gyorsitására és az "ügymenet" egysze­rűsítésére irányuló intézkedéseit nem hajtották végre következetesen, hogy "nem minden főosztály fordit arra kellő gondot". Ezért felszólította a főosz­tályok vezetőit: "figyelmeztessék az ügyosztályvezetőket s a fogalmazósze­mélyzet minden tagját, hogy a kiadmány s a kiadónak szóló utasítások tervezé­sénél minden esetben azt is vegyék fontolóra, hogy - természetesen az Ugy ér­demének minden hátránya nélkül - miként lehet az ügyet a másolók s az expedi­75/ ció legkevesebb megterhelésével elintézni." Azon kísérlet, hogy a minisztérium régi gépezetében észlelt hibák kiküszöbölésével az ügyintézés menetét tartósan meg lehet gyorsítani, egy év elteltével gyakorlati eredményt nem hozott. Ezért radikális módon kel­lett az ügyintézés menetét megváltoztatni. II. DECENTRALIS ÜGYINTÉZÉS IDŐSZAKA 1905-1944 Az ügyforgalom nagyarányú növekedésének ellensúlyozásához nem volt elegendő az ügyintézők szorgalmának fokozása. A gyors ügyintézés legfőbb akadálya az volt, hogy az irat több hivatalon ment át, amíg az ügyintézőhöz

Next

/
Thumbnails
Contents