Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Degré Alajos–Sáry István: Még valami a bolgár levéltárakról / 155–157. o.

- 157 A levéltáraknak 1878 előtti, feudális irata úgyszólván nincs. Az egyházi szerveket 1948-ban kötelezték, hogy addig keletkezett iratanyagukat a levéltáraknak adják át /kivétel a múzeummá alakitott hires rilai kolostor/, de az egyházi iratok között is legfeljebb a 19. század elejéről való iratok akadnak. Anyakönyvezés 1878 előtt egyáltalában nem volt, az iskolák 1878 óta kizárólag államiak, de azelőtt is inkább magántársulatok vagy községek tartottak fenn iskolát, nem pedig egyházi szervek. Feudális irat tehát az egyházi szervek fondjaiban sem igen akad. Egy-egy régi cári privilégium vagy szultáni engedély inkább kiállításra való érdekesség, nem pedig történelmi forrás. Elvétve akad magángyűjteményekben, kereskedő és iparos cégek irataiban 1878 előtti, de mindenesetre XIX. századi irat. A konstantinápolyi levéltárak selejtezéséből megmentett török iratokat a Nemzeti Könyvtár őrzi. Ennek külön orientalista osztálya van, melyben megfelelő számú törökül és arabul értő szakember foglalkozik ezekkel az iratokkal. Ez meghatározza a bolgár levéltárak tudományos tevékenyeégét is. Kizárólag a legujabbkori témákkal foglalkoznak. A levéltárak tudományos folyóiratában /Izvesztija na derzsavnite Archivi/ megjelenő cikkek inkább módszertani jellegűek, egyes újonnan rendezett vagy megszerzett levéltári fondokat ismertetnek, néhány cikk pedig a legujabbkori kérdésekkel foglalkozik, pl. a legutóbbi évben az 1945-1948-ig a mezőgazdaság gépesítésére tett kormányintézkedésekkel, a népfront tevékenységével közvetlenül az 1944. szept. 9-i forradalom után, a munkáspárt törekvéseiről 1935-1938-ig népfront alakitására. Vidéki levéltárosok közül kevesen folytatnak történelmi feldolgozó munkát. Penkova várnai levéltárosnak egy szép kis füzete jelent neg az 1919-ben kommunista többségű várnai városi tanács szerepéről és eredményeiről. Ugyanő résztvett egy nagyobb munka, megírásában a várnai és vidéki forradalmi mozgalmak történetéről 1879-1944. Általában azonban a vidéki levéltárosok történelmi, feldolgozó munkát nem igen végeznek. Legtöbb emleget valami témát, amin éppen dolgozik, de ezek közzététele még a jövő zenéje. • Ehelyett azonban igen alapos feltáró munkát végeznek. A Központi Történelmi Levéltárban már évek óta folyifc az égés? ott őrzött anyagról /nagyjából 1878-1944-ig terjedő iratanyag/ tematikai cédulák készitése. Az egész anyagot átlapozzák e célból, és a tematikai cédulákat bizonyos problémák köré csoportosított rendszerbe helyezik. Eddig több mint 15o.ooo tematikai cédula készült el. Ezt a tematikai kicédulázást már kiterjesztették a vidéki levéltárakra is, ahol ez természetesen lassúbb ütemben halad. Természetesen ez a cédulázás igen nagy könnyebbség a külső kutatók részére, de a levéltári tudományos munkerőket majdnem teljes mértékben elfoglalja. A központi levéltári igazgatóság küzd annak elismertetéséért, hogy a levéltárak tudományos intézmények, de ezt egyelőre inkább a levéltári munkaerők képzésének támogatásával támasztja alá. Több vidéki levéltár-vezető, sőt a központi levéltár csoportvezetője is most végzi levelező utón az egyetemet, a Szocialista Korszak Központi Levéltárának vezetője és a levéltári igazgatóság egyik osztályvezetője aspiráns. A levéltárak azonban egyelőre kevesebb tudományos feldolgozó munkát végeznek. -o-o-o-o-o-o-