Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban / 90–122. o.
- 97 lalnunk más intézmények - elsősorban a muzeumok - iratgyűjtésével kapcsolatban. A 29A95o.sz.tvr. és az Í6lo-26/195o.V.K.M.sz. utasítás az Írott emlékek fogalmát félreérthetetlenül körvonalazták s azokat a levéltári tvr. hatálya alá helyezték. Ezek felett a felügyeletet a levéltári törvény által létrehozott központi, szerv gyakorolja. Az Írott emlékek nyilvántartása, őrzésüknek és felhasználásuknak szabályozása csakis a levéltári törvényben szerepelhet é mint ahogyan pl. a levéltárak sem vonják ki az őrizetükben lévő muzeális értékű egyes tárgyakat, vagy műemlék jellegű berendezéseket a múzeumi törvény, szakkönyvtáraikat a könyvtári törvény hatálya alól. Egészen más - bár az előbbitől nem teljesen független-kérdés; hogy a magyar levéltári fondba tartozó egyes iratokat, vagy irategyütteseket kik és milyen feltételek mellett tarthatnak őrizetükben. Azokat az iratokat, amelyek egy levéltárban őrzött fóndcsoport vagy fond kiszakított részei, át kell adni az illetékes területi levéltárnak s ilyen iratokat más intézmények sem vásárlás, sem lététbehelyezés utján a jövőben sem vehetnek át- A fenti fogalomkörbe nem tartozó egyes iratok, vagy irategyüttesek továbbra is megmaradhatnak más intézmény őrizetében, de ezekről ugyanolyan szintű segédleteket kell készíteni, mintha levéltári kezelésben lennének s a segédletnek egyegy példányát mind a Levéltári Osztálynak, mind a területileg illetékes állami levéltárnak meg kell küldeni. Nyomatékosan kell itt hivatkoznunk a Szovjetunió jól bevált gyakorlatára, ahol a muzeumokban, könyvtárakban, az akadémiák is más tudományos intézmények kézirat osztályain őrzött levéltári fondók állapotának ellenőrzését a Levéltári Főigazgatóság és annak helyi szervei végzik. Ugyancsak a Levéltári Főigazgatóság dönt a fenti anyagok állami levéltárakba történő 7 átadásának Összes kérdéseiben is. Nem kivánok itt részletesen szólni bizonyos belső levéltári gyűjtőköri problémákról, amelyek elvi kérdéseivel Ember Győző a Levéltári Közlemények 1963» évi 1. kötetében részletesen foglalkozik. Gyakorlatilag megoldandó problémák is elsősorban a volt Központi Gazdasági Levéltár és a területi levéltárak között vannak. A levéltárügy központosítása óta azonban vidéki viszonylatban is születtek olyan kényszer megoldások, amelyeket idők folyamán előbb-utóbb fel kell majd számolni. így például Baja város levéltárának Pécsre szállítása valószínűleg az utóbbi helyen felállítani tervezett kerületi levéltár gyűjtőkörének szemléletében történt. A volt Nógrád megyei levéltár Balassagyarmatról részben ugyanezen okból, részben azért, mert az uj megyeszékhelyen nem lehetett számára íérőhelyet biztosítani, Budapestre került. Ugyancsak szükségmegoldás volt Nagykőrös város levéltárának Kecskemétre való átszállítása. A kisebb gyűjtőköri visszáságoknak - amelyek az országos fondjegyzék szerkesztése közben napfényre kerülnek - kiküszöbölése nem ütközik nehézségekbe. II. A szervek ellenőrzése. Az első időszak nagy begyűjtési kampányának lezajlása után szükségszerűen össze kellett állítani azoknak a szerveknek jegyzékét, amelyeknek iratanyagára a levéltárak egészben vagy részben igényt tartanak,hogy ezáltal a reális ellenőrzési tervek összeállításához megbízható alapot teremt-