Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.

- 57 lan jogállás több félreértésre és helytelen gyakorlatra adott lehetősé; t, tekintettel arra, hogy az osztályok kizárólag a vb. jogkörében és nevében járhattak el hatéságként, egyébként csak hivatalok voltak. Levéltári szempontból ennek a ténynek a fondképzésnél van majd később látható következménye. Az 1953. és 1954, években bekövetkezett változások a gazdasági és társadalmi életben mind erőteljesebben állitották előtérbe a szakmai ügyvitel hangsúlyát és a szakigazgatási szervek jogkörének kiterjesztését. Ezeknek a változásoknak eredményeképpen született meg az 1954, évi X. tv, 56-58 §§-ban megállapított elvi állásfoglalás, A fenti törvény legnagyobb jelentősége éppen abban állott, hogy kimondotta a szakigazgatási szervek önálló intézkedési jogát és hatósági jogkörét, E törvény végrehajtásaként ezen a téren megszületett 8/1955 /II.13./MT.8Z. rendelet határozottan szabályozta a tanácsok szervezetében működő szakigazgatási szervek létesítésének, összevonásának és megszüntetésének módját, miközben foglalkozott e szervek hatósági jogállásával. Ezt a rendelkezést fejlesztette tovább az lo51/1955,/V,lo./ MT,sz, rendelkezés, amely a kinevezési jogkör gyakorlásának módját is előírta és megállapította az osztályvezetők hatósági intézkedésének szükségességét. A fenti rendeletek előirták, hogy a fővárosban 19, a megyékben 13-13, a mj. városokban 11-11, a járásban 11-11, a jj. városban lo-lo, a fővárosi kerületekben 12-12, a városi kerületekben 7-7 osztály, illetve csoport szervezhető. Ezeknek önálló működése levéltári szempontból az önálló fondképző szerv funkciójával azonos. Az 196o-as években a tanácsi szakigazgatási osztályok szervezete és hatásköre változásokon ment át. Ezeket a változásokat különféle miniszteri utasítások szabályozták és részletesen megállapították minden szakigazgatási osztálynak jogkörét. Anélkül, hogy teljes részletességgel foglalkoznánk ezekkel a kérdésekkel, hivataltörténeti szempontból egyes osztályok működésére és szervezetére vonatkozó jogszabályokra utalnunk kell, elsősorban megyei tanácsi viszonylatban. Többek között a korábbi rendeletektől eltekintve a megyei tanács vb, pénzügyi szakigazgatási szervének szervezeti felépítését a lo4/1962.?.M. sz. rendelet /PK 4./ szabályozta olymódon, hogy megállapította az alábbi önálló osztályokat, illetve csoportokat: a,/ Költségvetési csoport b./ Főkönyvelőség c./ Vállalati pénzgazdálkodási csoport d./ Adócsoport e./ Állami Vállalatok és Szövetkezetek adóinak önálló előadója f./ Személyzeti és szakoktatási önálló előadó. Habár az adócsoportnál is külön szerepel a forgalmiadé, a földadó, a házadó, az illeték, a megváltási ár általános jövedelemadója, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója, az MTSz jövedelemadója, tehát különböző funkcióra tagolódik még az egyes osztályok iratanyaga is, mégis az az álláspontunk, hogy az osztály iratait egyetlen fondképzőnek kell felfognunk és a csoportok anyaga azon belül alkotja az állagokat. A megyei Építési, közlekedési és vízügyi osztálynak, valamint a mj. város Épitési és közlekedési osztályának szervezetét a 36/1952./Ep.