Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.
- 3o Másfelől ugy véljük, hogy egyea rövid ideig tartó* hullámoktól eltekintve raa már egyre kevésbé kell tartani az államigazgatási iratok mennyiségének végtelen növekedésétől. Nem vitás persze, léteznek olyan tényezők is, amelyek az Írásbeliség növekedésére vezetnek, mint például a végrehajtő hatalom feladatainak kiszélesedése még a free enternriseH rszágaiban la. Ezzel szemben egyre erőteljesebben kezdenek hatni az Írásbeliséget csökkentő tényezők s ezek száma egyre nagyobb, A már régebben ismeretes és egyre fejlődő tényezők között megemlítjük a telefon és a magnetofon használatát /hol tartanánk ma már, ha Írásban továbbítanák mindazt, amit ma telefonon közölnek?/, A napjainkban kidolgozott eljárások között pedig első helyen a rendszeres reoorda ma nagement-et kell megemlíteni, melynek hatásai még alig észlelhetők. De van még más lehetőség ist az uj műanyagok használata lehetővé teszi majd talán, hogy nagymennyiségű adatot kis tömegű anyagon tudjunk rögzíteni. Lehetséges, hogy a mikrofilmezéssel kapcsolatosan nem elég megfontoltan megfogalmazott túlzott reményeket más utón sikerül majd valóraváltani, bár még a mikrofilmezés összes lehetőségei sem ismeretesek* A távolabbi jövőben tehát semmiképp sem kell az iratok mértéktelen áradatától tartanunk, a közelebbi jövőben pedig - bárrailyen kellemetlen meglepetésekkel is járna - erőteljes szervezési beavatkozással elejét lehet venni az irattulterraeléenek. Levéltári szempontról a helyzet már kissé aggasztóbb, A permanent value- 've'* rendelkező iratokra szorítkozó átadások ma már egyenletesebb ütemben és elfogadhatóbb méretekben folynak: nem kell már attól tartani, hogy a Szövetségi Levéltárat ismét elöntené a 40-es évek áradata. De a levéltár raktárai gyakorlatilag ismét megteltek; ahhoz, hogy 3oo kilométernyi iratát el tudja helyezni, kénytelen volt kisegítő raktárát berendezni Alexandria-bans itt őrzik a második világháború idején keletkezett iratokat. De ha mindössze 5 JS-ra is tennénk a szövetségi szervek és a records centere raktáraiban elhelyezet* iratok között lévő állandó megőrzést igénylő iratok arányát, ez a mennyiség a Szövetségi Levéltár egész jelenlegi állományának felelne meg. Hova kerül majd a nagymennyiségű irat? Ki lehet-e bőviteni a jelenlegi épületet? Az épület nem látszik erre alkalmasnak. Vagy "sürü" állványzatot kell felszerelni? Vagy talán egyik kisegítő raktárát létesítsék a másik után? Már is foglalkoznak egy uj épület tervével, mely állítólag további huszonöt évre elegendő lesz... , Nem lehetne vajon helyesebb megoldást találni, nem kellene-e felhagyni az összes szövetségi iratoknak Washington-tan történő rendszeres összegyűjtésével? Jogosan hozzák fel, hogy ezek az iratok igen értékes dokumentációs adatokat szolgáltattak a kormánynak a legutóbbi! háború alatt, de ha közelebbről vizsgáljuk a kérdést, vajon nemcsak a központi szervek iratainak összevonása bizonyult hasznosnak? Milyen célt szolgáltak és szolgálnak Washington-bán a Colorado-i és az Oklahoma-1 fleld office-ek iratai? Mind a szervek, mind a történeti kutatás szempontjából nem volna-e célszerűbb létrejöttük helyén őrizni ezeket az iratokat? Az a benyomásunk, hogy a vidéki records centers-ek rendszere a Szövetségi Levéltár helyi fiókjainak létesítését késziti elő. Szék raktáraiba a végrehajtóhatalom iratai mellé bekerülhet1/ free ent erprise « szabad verseny, szabad üzleti vállalkozás 2/ permanent value = állandó értékkel biró 3/ field Office • mezőgazdasági ^elyi szerv