Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 44 rendezést nem használnák ki teljesen, hiszen csak időszakonként kerülne alkalmazásra, ügy Teljük, az épületen belüli csőposta berendezésekkel ugyanez a helyzeti Dániában és az USA-ban csak a kérőlapok továbbítására használják ezeket. A Szajna megyei levéltárat azonban mégis több közigazgatási épülettel és átmeneti levéltárral nagyátmérőjű csőpostarendszer köti majd össze. A LEVEGŐ ELLENŐRZÉSE Megelőző be rendezések A por és egyéb szennyeződések elleni egyszerű légszűrőről csak a BadenWürtteaberg-i levéltár ad hirt /a levéltár a város egyik forgalmi csomópontján van elhelyezve/. A légkondicionáló berendezések, melyekről a későbbiekben lesz szó,magukba foglalhatnak efféle légszűrőket: igy a Szovjetunióban a kondicionált levegőjű épületek, valamint a dániai Seeland-i, mosű készülő levéltár esetében találkozunk ilyesmivel. /Dániában egyébként szorgalmazzák azt is, hogy a raktárakban enyhe légtulnyomást hozzanak létre, igy ugyanis elkerülhető a por beáramlása./ Az Idő.-járás változásai ellen, a klasszikus fűtési rendszerek mellett mint pl. Dániában - a levegő kondicionálását is alkalmazzák. Meg kell azonban vallani, hogy - legalábbis a mérsékelt éghajlatú országok esetében - nem tulajdonitanak túlzott jelentőséget az időjárási változásoknak. Ami a személyzet számára kellemes, az minden bizonnyal megfelelő az iratok számára is. Sokkal súlyosabb ennél a levegő viszonylagos nedvesség ének kérdése, erről mindenütt a világon, mint igen fontos problémáról emlékeznek meg, s leszögezik, hogy állandónak kell lennie és bizonyos szintnél /60# általában/ magasabbnak lennie nem szabad. Mindenekelőtt a megfigyelés kérdése merül föl. E tekintetben szinte mindenütt azt közlik, hogy a raktárakban többnyire önregisztráló higrométereket helyeznek el. Ami a szabályozást illeti, ennek legegyszerűbb módja persze a fűtés: a legtöbb mérsékelt éghajlatú országban a nedves évszak egyszersmind a hideg évszak is, ilyenmódon a fűtés a légnedvesség szabályozását .1.3 megoldja. Pl. a Bundesarchiv-ban be is érik ezzel a megoldással. Sajnos, ez a módszer csak megközelitően eredményes;Ugyanis nyáron is vannak erősen párás napok, s ilyenkor a fűtés nem jelent megoldást*. Másik egyszerű /s ugyancsak nem tökéletes/ módszer: az ésszerű szellőztetés, akár a megfelelő helyen történő ablaknyitással, akár valamely, az eV pület legmagasabb pontja és a talajszint közötti hőkülönbség felhasználásán alapuló bonyolultabb rendszer segitségével /mint Spanyolországban/, Hatékonyabbak és technikailag tökéletesebbek azok a megfelelő hatásfokú készülékek, amelyek közvetlenül csökkentik a légnedvesség fokát. Igy van ez Hollandiában, ahol különleges Philips elektromos lámpákat használnak. Egyebütt, nevezetesen Lengyelországban, nedvességelszivó berendezést alkalmaznak. Végül legjobb szisztéma, s jobbat aligha ismerünk, a légkondicionálás /amely esetenként légszüréssel vagy fűtéssel kapcsolható össze/. A Szövetségi Németországban /Baden-Württemberg/, Franciaországban /Archive-3 Nationales , Szajna és Haut-Rhin megye levéltára/, Angliában /Ashridge-i levéltári részleg/, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Dániában Aiborg és Seeland/, az Egyesült Államokban /Szövetségi Levéltár, Tennessee, Dél Karolina, Georgia, Pennsylvania stb. levéltárai/, Hollandiában /egyes községi levéltárak/, Jugoszláviában egyes termekre korlátozva, vagy pedig az épület egészére nézve kondicionáló berendezéseket használnak.