Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 40 As épület ek anya ga Az építőanyagnak tökéletesen tűzbiztosnak és vízhatlannak kell lormio /Spanyolország és USA/ Az épület váza kizárólag vasbeton legyen /a fémvázról.már ne iá eüik szó/. A falak cement miikőből /NDK, Jugoszlávia/ vagy téglából lehetnek /SzU, USA/, de se üvegből /Baden-'.Yürtteiaberg/. se kőből ne készüljenek /Hamburg/, a kő csak diazitő burkolatul szolgálhat. A falak belülről gránit /Dánia/ aszfaltlapokkal, vagy fémlemezekkel /USA/', kívülről pedig palával borithatók /Dánia/. A padlók burkoláséhoz a helyiségek rendeltetésének megfelelő anyagot kell használni. Dolgozó szobák, raktárak A témakör két kérdést vet föl, éspedig: az egyik és másik helyiségfcategória által elfoglalt hely nagyságának és a kétféle helyiség esetleges elkülönítésének kérdését. As első kérdést csak két válasz fejtegette: Magyarország, ahol az utóbbi 3 évtized folyamán, a levéltári feladatok mind változatosabb munkafajtákat hoztak létre, a ez maga után vonta azt, hogy a személyzet számára mind több helyiségre van tfttOcvég* az Igyesült Államokban pedig azt tartják megfelelő állapotnak, ha a raktárak az épület egészéből legföljebb 50-60 $~ot foglalnak el, az átmeneti levéltárak ©aeién pedig maximum 80-90 $-ot. A második kérdés már klasszikussá vált, de tapasztalható mégis bizonyos fejlődés - különösen abban a formában, ahogy ezt most - tiszteletben tartva az eredeti általános koncepciót - megválaszolták. A kétféle épülettipus biztonsági szempontokkal indokolható, szigorú elkülönítésének hivei kategorikusan leszögezik, hogy - mint a holland válasz mondja M két különálló épületre van szükség". Hessenben, a Wiesbaden-i levéltár példáját Idézik, ahol a különálló épülettömböket csak fedett átjárók kötik össze. "Nem kétséges, - állapítja meg a spanyol válasz -, hogy a hivatali helyiségeknek, laboratóriumoknak és kutatótermeknek a raktárhelyiségektől elkülönített épülettestben kell helyet találniuk/' Egyéb válaszok beérik a - bizonyára vertikális irányú - elktílímitéssel /Saarvidék, Jugoszlávia, Izrael, Dánia/. Más országok vagy területek viszont csakis horizontális elválasztásról beszélnek, ami mindennemű építészeti különállást lehetelenné tesz: "A munkahelyek többnyire a földszinten vannak és el vannak választva a raktáraktól" /Szü/. Hamburg*. baa "egy uj levéltárépület most készült terve szerint nincs szükség külön épületekre* A raktárakat és a munkahelyeket elég szintkülönbséggel elválasztani egymástól egyazon épületen belül." Ugyanezt az elgondolást hajtják végre a Szajna megyei és a Réunion-i /Franciaország/ uj levéltárak esetében. A toronyalaku épületek elterjedése Amerikában szintén ezt a felfogást tükrözi, ezekben az épületekben a dolgozószobákat a legalacsonyabb szinten helyezik el. Egyébként jegyezzük meg, hogy az USA-ban, ahol ez utóbbi modellt alkalmazzák, vannak más megoldások is, ezek szerint "a raktárak hátul, középütt vagy fent, de sohsem külön /vagyis az épülettesttől elkülönítve/ nyernek elhelyezést". Az épületek ala prajza, formája Ami az épületek alakját illeti, megemlítjük a szovjet válasz ajánlotta^ négyszögletes alaprajzot, az amerikai torony vagy T alakot, a jugoszláv központi tornyot és a spanyol csillagalakot vagy a párhuzamosan húzódó formát, itt ugyanis a légköri viszonyok miatt a torony valóságos kohóvá válnék.
