Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

dózsmairatokon alapszik, a részletes adózási lajstromokat, a telekkönyveket, amelyekhez részletes térkép is tartozik, a községi legelők XVIII. század közepén végrehajtott kiosztásának idejéig visszanyúlóan,s amelyek állandó használatban vannak, stb./. Ez a válasz emlit továbbá olyan sajátos és ritka forrásanyagokat is, mint a kereskedőházak számadásai, melyek a XVIII. század vége óta adatokat tartalmaznak a parasztok adósságaira vonatkozóan /s ezek pénzügyi fedezetére vonatkozóan is/. A jelenkori telepitést illetően, a különleges állami bizottság igen jelentős fondjait találjuk, 1917-től kezdődően. Ezek főképp a Szovjetunió területéről a háború után áttelepített földművelők folyamatos földhözjuttatására vonatkoznak. Az Egyesült Államok válasza az adóügyi ós közigazgatási forrásanyagok mellett /amelyek egyebütt is megtalálhatók/, megemlíti a Land Management Hivatala 71796-1951/ iratanyagát, melyet a Szövetségi Levéltár őriz, valamint sok olyan irat" fajtát, mely a helyi közlevéltárakban található. A telepítésekre vonatkozóan a land companies-k és az üzletemberek iratai tartalmaznak gazdag dokumentációt, ezeket az American Antiquarian Society

, a Cornell University

, a Weste

rn Beserve Histori

cal Society őrzi. Colorado államban a telepitési ügyeket egykor egy speciális board /hivatal/ intézte, melynek iratanyagát a helyi levéltárak őrzik. Megemlítendők még az. indián ügyek hivatalának iratai, melyek az indiánok földhözkötésére vonatkozó kisérletek érdekes elemeit tartalmazzák. Franciaországban is megvannak a klasszikus és régi dokumentumfajták /pl. az Archives Nationales-ban az algériai település fondjai/, ugyanigy Lengyelországban, Kubában is. Ez utóbbiban a Nemzeti Levéltár őrzi a Realengos gyűjteményt,mely az 1682-1850 évekre vonatkozóan a földek jogi helyzetére tartalmaz iratokat, továbbá a gazdag közjegyzői levéltárakat, melyek egy részét a Nemzeti Levéltár gyűjtötte be /nevezetesen az 1578-ig visszanyúló Havanna-i anyagot/. * Dániában az egyéb iratfajták között, három nagy telekkönyvi sorozatot találunk. Az első 1662-ben kezdődik és magában foglalja V.Keresztély nagy kataszterét mely 1688-ban kezdődött /2.000 kötet a Királyi Levéltárban/, ez az adatfelvétel a föld terjedelmének és minőségének megfelelő földértéken alapult. A második /mely tulajdonképpen 1804-ben veszi kezdetét/ az un. "1844-i kataszter" /parcellánként, tervrajzokkal/; e dokumentumok egy része a Kir. Levéltárban van. A harmadik nagy sorozat az 1903 évi adóügyi reform végrehajtása során jött létre. Ez ugyanis lehetőséget nyújtott a dézsmaváltságra; ez intézkedésekre vonatkozó dokumentumok szintén a Kir. Levéltárban őriztetnek, mig a tulajdonképpeni dézsma-anyag részben az egyházi, részben a helyi levéltárakban maradt. Az egészükben vagy csak részben az egykori Habsburg-birodalomhoz tarto' zott országok közlevéltáraiban néha igen régi összeirási sorozatokat találunk, mint az Urbare vagy li

bri urbari

ales, különösképp azonban három, módszeresen végrehajtott nagy földösszeirást keíl kiemelni: a Mária Terézia-féle AVIII.sz. közepe/,ennek iratai a magyar közlevéltárakban /összeirási ivek/, valamint Luxemburg, Csehszlovákia és Jugoszlávia /ez utóbbiban főképp Szlovénia vonatkozásában/ állami levéltáraiban maradtak fenn. II. József összeirásából többé-kevésbé teljes sorozatok' maradtak fenn /az illetékes dep

artementa-k által összeállított un. acta dimensioj: nalia/ Magyarországon, Csehszlovákiában, Jugoszláviában; utóbbiban csak Szlovénia vonatkozásában, mert a többi iratok 1790-ben elégtek/. Végül fennmaradtak még a XIX. századi telekkönyvi dokumentumok is. Jugoszláviának igen sok ilyenfajta régi iratanyaga van /pl. az 1286-1816. évekből származó Cathasticum gyűjtemény, Dubrovnikban/. Minthogy az ország egy része korábban török fennhatóság alá tartozott, a helyi dokumentumokat kiegészítő forrásokat /defterek/ Isztambulban és Ankarában találjuk. Törökországban persze - 31 -