Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 7 vetkező korszakból, a független ügykezelő)- /gondnokok/ korszakából már csak az üzemigazgatás ellenőrzésének levéltári anyaga maradt fenn, s ez meglehetősen gyér adatokat tartalmaz. Mindentől függetlenül, Németországban a régi császárságot vagy államszövetséget képező, gyakran teljesen autonóm, sőt gyakorlatilag független királyságok, választófejed3lemségek, hercegségek, nagyhercegségek nagytömegű vagyonkezelési fondjai között találunk többé-kevésbé technikai jellegű, helyi fondokat is, igy például az uradalmi szőlők és pincegazdaságok XIX. századi fondjait. Ilyenfajta fondokról számol be például részletesen a Hesseni Állami Levéltár válasza. A közvetlen birtokkezelés figyelemreméltó példáját figyelhetjük meg a spa^

ol sitios r

eales esetében, amelyek egyébként inkább időszaki uralkodói székhelyek voltak, mintsem jövedelmező birtokok, de igen bőatges fondokat hagytak hátra, mint pl. a San-Ildefonso-i vagy Aranjuez-i granjL, melynek fondját Simancas-ban és a Madrid-i ReaX P

alacio-ban /királyi palotában/ őrzik. A XVI. század második felét illetően meg kell még jegyeznünk, hogy Finnországban levéltári nyomait találjuk a svéd monarchia azon kisérletének, mellyel egy?s birtokaiból azok bérlői által vezetett mintagazdaságokat szervezett. A bérlők számadásait ós jelentéseit ma is őrzik. M

Ezek a számadások feltüntetik a gazdaság kiterjedését és rentabilitását, a gabonaneraüek és a kultúrnövények fajait, a vetés mennyiségét, a termést, a Háziállatok számát, stb." A régi nagy uradalmi iratsorozatok körött emlitsük meg a XII. századig visszanyúló Pi

p

e Rolls-t, amely magában foglalja az angol koronajavak teljes dologi és péjzügyi könyvelését; a sorozatot urbáriumok, jobbágylajstromok, Összeírások egészítik ki. Magyarországon a régi vagyonkezelési fondok ugyan alig maradtak fenn, de tannak területi birtokigazgatási fondok a XVIII. századból; ezeket a Királyi Kamara különböző osztályaiba sorolták be. Ezek a fondok útmutatókkal vannak ellátva. Lengyelország esetében, a kirulyi uradalmak központi levéltárai /a XVI. századig visszanyúló leltárak, számadási felülvizsgálati iratok, stb./.az ország területi szótdarabolásával megszakadnak és ez időtől kezdve a helyi jellegű fondokban folytatódnak. Kubában, a Nemzeti Levéltárban található a N^gociado de Blenes del Estado

, amely az 1707-től 1885-ig terjedő évekre vonatkozóan tárgyalja a birtokok kezelését. A XIX. századi birtoklevéltárak szép szóban fordulnak elő Dániában és a kutatást megkönnyítő jugyzékekkel is el vannak látva. Emlitésre méltók még a puszták megnüvel4sére vonatkoLÓ XVIII. századi dokumentumok a Viborg-i tartományi levéltárban, valamint ennek a dokumentációs anyagnak XIX. és XX. századi folytatásai jf ürhus-i gazdasági levéltárban / a Det Danske He

deseka

b társaság ftndja/. Franciaországban, a megyei levéltáraknak jelentős forradalom utáni sorozatai vonatkoznak az állami nagybirtokokra /Q sorosat/. Jugoszláviában is van néhány XIX. századi birtok-főni. Állami uradalmak legujabbkori fondjai között emiitjük meg a török földmüvelésügyi minisztériumnak a nagy nemzeti birtokok levéltárát magába foglaló dpeciális osztályát. Állami uradalmi iratoknak kell tekintenünk a Szovjetunió szovhozainak, az NDK néhány, közvetlenül közigazgatási vezetés alatt álló államositott birtokának, valamint Lengyelország, Magyarország állami gazdaságainak fondjait. A világi na

gybirtokok Az iratoknak ez a fajtája mindenütt megtalálható, de az ilyen iratok megjelenési formáját a földek nei.esi vagy nem-nemesi jellege alapvetően befolyásolja. Mindazonáltal ezen iratok sorsa sokkal inkább annak a politikai hatalomnak függ-