Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Szászi András: A belügyminisztériumi iratok első selejtezése: részlet a Belügyminisztériumi Levéltár történetéből / 177–199. o.
- 177 S z á s z i Andi isi A BELÜGYMIHISZTÉRIUMI IRATOK ELSŐ SELEJTEZÉSE /Részlet a Belügyminisztériumi Levéltár történetéből/ Az 1867-es kiegyezéskor felállitott M. Kir. Belügyminisztériumnak működése első évtizedeiben annyi ügyirata halmozódott fel, hogy irattára a tervezettnél jóval rövidebb idő alatt megtelt, ezért a keletkező iratok elhelyezése végett ujabb irattári helyiségről kellett gondoskodnia. A minisztériumban uralkodó helyiséghiány miatt azonban az irattár bővitése szinte megoldhatatlan problémának látszott, mert a minisztérium helyiségei az ügyintéző személyzetnek sem voltak elegendők. + Mivel az iratoknak őrzési helyet mégiscsak biztosítani kellett, végül a problémát a minisztérium ugy oldotta meg, hogy irattári célra a pincehelyiségek egy részét használta fel. Ügykörének bővülése folytán s a fokozódó Írásbeli ügyintézés következtében a későbbi évek során is olyan nagy irattömeg keletkezett, hogy a pincehelyiségek is hamarosan megteltek iratokkal s az 1890-es évek közepe táján újra irattári férőhely pótlásának gondja nehezedett a minisztériumra. Az irattár zsúfoltsága miatt nemcsak az iratok elhelyezése ütközött nehézségekbe, hanem az ujabb iratokkal a régebbiek hozzáférhetőségét is akadályozták # az pedig az ügyintézést hátráltatta. Egy-egy Ugy elintézéséhez szükséges előlratok felkutatása ugyanis a hozzáférhetőség akadályai következtében elhúzódott, mert a munka elvégzéséhez sokkal több időre volt szükség, mint amennyi alatt azt normális irattározási körülmények esetén elvégezhették volna. Akkoriban az ügyintézés lassúságával a lakosság, a sajtó és az országgyűlés is mindjobban elégedetlenkedett s a meggyorsítást követelte. Ez is hozzájárulhatott, hogy az irattári helyhiány kérdése a századforduló táján a M. Kir. Belügyminisztériumban egyre égetőbbé vált. Az iratőrzési ügyek a minisztérium elnöki osztályának /elnökségé "•"Felállításakor a minisztériumot, két más minisztériummal együtt, a feloszlatott helytartótanács volt budavári székházában helyezték el. A Belügyminisztériumnak juttatott épületrészben a minisztérium ügyintéző ezarveze-tének esa* egy részét tudták elhelyezni, a többit bérelt magánházakba szállásolták. A helyiséghiány a társminisztériumok elköltözésekor enyhült ugyan, de csak az 1920-as években ezünt meg teljesen /Paulinyi Oszkárt A M. Kir. Belügyminisztérium budai várbeli székházának története/.