Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.

- 160 Komoróczy György: A VÁROSI HATALOM NÉHÁNY KÉRDÉSE A XVI. SZÁZADI DEBRECENBEN

. A feudalizmus várostörténeti problémáinak sorában jóformán teljesen tisztázatlan a városhatalom alakulásának ügye. A szakirodalom a városi tanácsok szervezeti felépítésének tanulmányozása során keveset foglalkozott a hatalom jellegével, megoszláséval. Ez a tanulmány sem kivánja, de nem is tudja megoldani a felmerülő problémákat, hiszen azok végleges tisztázása az előtanulmányok hosszú sorát.kivánja meg. A városi hatalom kialakulásának kérdése szoros Összefüggésben van magának a városnak településföldrajzi vonatkozásaival, az utcarendek kialakulásával, az utcaönkormányzatok változásaival, a faluközösség szervezeti for máinak módosulásaival és általában mindazokkal a kérdésekkel, amelyek földesúr és város, királyi hatalom és városi önkormányzat, arisztokrácia és plebejus rétegek vagy más hasonló vonatkozásban felmerülhetnek. Kétségtelen tény, hogy eredetüket tekintve a városok kezdetben "földesúri főhatóság alatt álló jobbágyközségek, iparos és kereskedő tele1 pek, amelyek egyre nagyobb és nagyobb önállóságra törekszenek." Nemcsak nálunk, hanem az európai városfejlődés egészében is azt tapasztalhatjuk, hogy a faluközösségeknek, vagy a majd várossá fejlődő településeknek hatóságát és annak élén a birót a földesúr nevezte ki, ilyenmődon a városoknak, illetőleg a településeknek kezdeti formája hatáskör szempontjából, bármivé fejlődött később a közösség, a földesúri joghatóság alá ren2 deltség állapota volt. * A gazdasági fejlődés során nyert különböző természetű kiváltságok megadták a lehetőséget az önkormányzati élet kifejlődésének különböző lépcsőin s a kiváltságok birtokában tovább fejlődhetett maga a gazdasági élet is, miután a középkori jogrendszerben nagymértékben segítette elő egy-egy kiváltság ténye a gazdasági javak értékesítésének kiszélesedését. Nem egyetlen oklevél határozta meg a város jogait és kötelességeit, hanem a fejlődés szakaszainak megfelelően a kiváltságok széleskörű rendszere juttatta kifejezésre a gazdasági helyzetben bekövetkezett változásokat, a jogi élet terüle tén elért eredményeket, valamint a közösségi együttélésnek több más önkor3 mányzati jellemvonását. * A XIV. sz. folyamán kezd általánossá válni a szabad királyi városok és mezővárosok elkülönülése, de még a XV. sz* sem zárta be azokat a kapukat, amelyek az egyik kategóriából a másikba való átmenetnek lehetőségeit biztosították. Előbbiek, a sz. kir. városok a XV. sz.-ban már bizonyos értelemben kialakult szervezeti formákat vettek föl és közjogi helyzetük alapján