Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 14o nak, ha meg akarta állapítani, hogy milyen kihágáai ügyek tartoznak hatáskörébe. Az 191o. évi B.M. sz. rendelet, amely ezt a kérdést tisztázta, 1911. január 1-én lépett hatályba. A kihágási esetekben kiszabott rendőri büntetés lehetett elzárás, pénzbüntetés, foglalkozástól bizonyos időre való eltiltás és tárgyak, szerszámok elkobzása, stb. Ha a rendőri büntetőbiró által elitélt személy az Ítéletben nem nyugodott meg, másodfokon a városi tanácshoz, harmadfokon pedig a belügyminiszterhez fellebeghetett. Az állami biráskodás megszervezése előtt, tehát 1871-ig a harmadfokú felebbezési fórum a városi törvényszék volt. Lényeges tevékenysége volt a városi rendőrségnek a rendőri nyomozás

, amely jogsérelem esetén az elkövetett bűntény és a bűntettesek felderítésére irányult. A nyomozást a városi tanács rendeletére, árvaszék, különböző városi és állami hivatalok, törvényszék, megyei és járási hatóságok, más városok rendőrsége megkeresésére, egyéni kérelemre, vagy hivatalból végezte. A kapitányi hivatal nyomozó tevékenységéről külön bűnügyi iktatót vezetett, Ennek tanúsága szerint a legkülönbözőbb bűntények kinyomozása, tisztázása tartozott a városi rendőrség feladatai közé. Ilyen bűncselekmények voltak: lopás, lopáskisérlet, betöréses lopás, bírói pecsét ós zár feltörése, mezei károkozás, sikkasztás, zsarolás, csalás, rablás, pénzhamisítás, rablógyilkosság, verekedés, könnyű és súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés, rablás és gyilkosság kísérlete, rágalmazás, okirathamisitás, becsületsértés, erőszakos nemi közösülés, magzatelhajtás, tűzvész okozása, hatósági emberek gyalázása, hivatalos személyek bántalmazása, közbiztonság megsértése, személyes szabadság megsértése, magánlaksértés, orgazdaság, jogtalan elsajátítás, idegen vagyon rongálása, nőcsábitás, útonállás, stb. A városi rendőrség végezte a város területén a minisztérium által elrendelt körözéseket. Nemcsak bűntény, de még szabálysértés elkövetése esetén is a rendőrnek bekisórósi joga volt, ha valaki ellenszegült, felszólításra magát nem igazolta. A rendőr kényszereszközöket is alkalmazhatott, ha szolgálat teljesítés közben valaki megtámadta, és legvégső szükség esetén fegyverét használhatta. A városi törvényszék fennállásáig a kapitányi hivatal ügyelt fel a városi börtönökre, rabokra. A kapitányság hajtotta végre a törvényszék fenyítő ítéletét, pénzbeli elmarasztalás esetén az összeg behajtását és az elzárás büntetésének foganatosítását. A városi rendőrség végezte az elitéltek megpálcázását egészen addig, amig ezeket a büntetésnemeket az 1871: LII. te. 1. és 3. §-a el nem törölte. Több városnál a községi bíró is szolgálati tekintetben a rendőrkapitány felügyelete alatt állott. Rendszerint a községi bíráskodást az alkapitány gyakorolta, akit ezzel a törvényhatósági bizottság bizott meg. A községi bíró egyben rendőrhatósági feladatokat is végzett. A községi biró hivatali működését az 1877: XXII. te. és a vonatkozó miniszteri rendeletek alapján végezte.. A kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodást végezte. Működéséről ha-