Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: A levéltárak és a honismereti szakkörök / 97–105. o.

hivatali és földigénylő bízottsági iratanyag, mely minden állami levéltárban megtalálható és belőle minden helységre vonatkozóan meg lehet állapítani a földreform lefolyásának eseményeit és adatait, A felszabadulás utáni évek történetére szolgáltatnak adatot a Nemzeti Bízottságok iratai. Mivel a közigazgatás szervezete 195o~ig nem változott, erre az időre vonatkozóan továbbra is anyagot nyújtanak a megyei főispáni, alispáni, ill. a városi polgármesteri ós községi iratok, valamint a megyei, városi és községi jegyzőkönyvek, 195o-től kezdődően a helyi tanácsok iratait őrzik a levéltárak. Ezen kivül minden jelentős hivatal, vállalat, üzem /ipari üzemek, termelőszövetkezetek, stb./ anyaga lo óv elteltével a levéltárakba kerül. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a felszabadulás utáni iratokban való kutatás engedélyhez van kötve. Az engedélyt a honismereti szakkörök a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályától /Budapest, I. üri u. 54-56/ írásos kérelemre postafordultával megkapják. A levéltári kutató-, ill. gyűjtő munka módszere A levéltárakban őrzött iratanyag gyűjtésének két módja lehetséges a honismereti szakkörök részére. A helyszínen végzett /és a levéltár részéről mindig nagyon szívesen támogatott/ kutatás alapján kiválasztott iratokat vagy lejegyzik /akár szószerint, akár tartalmilag/ vagy pedig lefényképezik. Ez utóbbi módszernek az az előnye is megvan, hogy az érdekes iratokról készített felvételeket kiállitás céljaira is fel lehet használni. Ezek után rátérhetünk az írásos források további tárgyalására: £• íl

e

lyi 5

a

i*á Az idők folyamán megjelent helyi lapokban közöltek feltétlenül jó kiegészítésül szolgálnak a honismereti kutatók egyéb helyen szerzett adataihoz. A helyi lapok megyei könyvtárakban, esetleg a levéltárak könyvtáraiban, legvégső esetben azonban az Országos Széchenyi Könyvtárban /Budapest/, feltétlenül megtalálhatók, C. egyéb irásos_forrásanyag Az írásos forrásoknak ebben a csoportjában elsősorban a statisztikákat kell megemlitenünk. Ezek közül a legjelentősebb a Statisztikai Közlemények, mely a népszámlálások anyagát tartalmazza a múlt század végétől 194o-ig, továbbá az 1895-ben megjelent mezőgazdasági statisztika. Ugyancsak itt kell megemlitenünk azokat a forráskiadványokat, melyekben a levéltárakban őrzött legkülönbözőbb értékes iratanyagot teszik közzé. Mind a statisztikai- mind pedig a forráskiadványokat a könyvtárakban találhatják meg a honismereti szakkör kutatói, de megtalálhatók általában a levéltárak kézikönyvtáraiban is.