Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: A levéltárak és a honismereti szakkörök / 97–105. o.
Hogy kikerüljük az egyoldalúságot és nehogy a másik végletbe essünk a levéltári kutatómunka fontosságának hangsúlyozásával, szükséges volt, ha röviden is, összefoglalni a gyűjtő munka többi fő területét is, így a honismereti szakkörök nem kiszakitva, hanem a gyűjtő munka többi területevei szoros összefüggésben ismerkedhetnek meg a levéltéri gyűjtő munka lehetőségeivel. Az elkészült útmutatást, mely természetesen még bővülhet és alakulhat, a már működő honismereti szakkör vezetője megkapta és minden lehetőség megvan arra, hogy az eddiginél sokkal eredményesebb munkát fognak végezni szűkebb hazájuk jobb megismeréséért folytatott igyekezetük során. FÜGGELÉK Útmutató a honismereti sz akkör ök anyaggyüjtfl munkájához. A honismereti szakkörök vezetői részére kiadott tájékoztatás /Honismeret, Bp. 1961. okt.-dec. 1. füzet/ tisztázza a honismereti szakkörök obijait és feladatalt. Ennek során a honismereti szakköröket jellemző összetett Aomplex/ művelődési munka főbb csoportjait a következőkbon állapitja.megi a/ kutató-gyűjtő, b/ népművelő, c/ idegenforgalmi- országjárási- természetjáró és d/ szervezeti- adminisztratív munka. Ezen belül az a/ pont alatti kutató- gyűjtő munkát a következőképpen részletezi: aa/ Üzemi, termelőszövetkezeti, intézeti, iskolai krónika vezetése, évfordulókra, jubileumokra dokumentumok és szemléltető anyag gyűjtése, bb/ földrajzi, lakóhelyismereti, szülőföldismereti, co/ néprajzi, dd/ történeti, helytörténeti, munkásmozgalmi, levéltári, régészeti, érmészeti, művészettörténeti és ee/ irodalomtörténeti adatok gyűjtése és feldolgozása. Az itt felsorolt 5 pont a könnyebb áttekinthetőség kedvéért bizonyos átcsoportosításra és kiegészítésre szorul. Annál is inkább, mivel a megjelölt gyűjtési területek között több egymást fedő fogalom is van, célszerűnek látszik a történettudomány terminológiájának megfelelően a gyűjtési területeket a következő csoportokba osztani: a/ történeti anyag /ebbe tartozik a helytörténetre, valamint a munkásmozgalomra vonatkozó anyag és ide tartozik a jelen történeti adatainak lejegyzése, vagyis a krónikairás/ b/ földrajzi- néprajzi anyag c/ irodalmi-nyelvészeti anyag. A továbbiakban részletesebben ki fogjuk fejteni azokat az anyagovüitési lehetőségeket, melyek a fenti három tudománycsoporttal kapcsolatban az ismeretek bővítését szolgálják. Az összegyűjthető anyagot a következő csoportosításban vizsgáljuk: tárgyi emlékek irásos források szóbeli források
