Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A honismereti mozgalom és a levéltárak / 93–97. o.

- 95 ni es a forrásoknak is csak egy csoportjával, az iratokkal. Az iratokat pedig tulnyomóreszben a levéltárak őrzik. Felhívom a honismerők figyelmét a megyék és városok levéltáraira, ahol minden községre bőségesen találhatók adatok és a levéltárak dolgozói készségesen útbaigazítják a hozzájuk forduló honismerőket. Magyarországon éppen Csongrád megye az, hol a legtöbb levéltár van Budapesten és Pest megyén kivül. így Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Makón és Csongrádon vannak levéltárak. Szegeden és Szentesen őrizzük a községek iratait, éspedig a szegedi ós a makói járásokét a szegedi, a szentesi járás községeinek iratait a Szentesi Állami Levéltárban. Természetesen nem minden községnek, vagy városnak vannak meg az iratai a település kezdetétől. A mi megyénkben csak a török kiűzése után, sőt a legtöbb községünknek csak a XIX. század II. felétől találhatók meg folytatólagosan az iratai. Korábbi iratok a megyék iratanyagában találhatók. Mint ismeretese mai Csongrád megye 195o-ben két megye egyesüléséből, ill. Csanád megye egy részének beolvadásából alakult ki. Éppen ezért két megyei levéltár van megyénkben, Szegeden és Szentesen, amelyekben szinte kimeríthetetlen bőségben találhatók adatok a községek ós városok fejlődésére, a lakosság küzdelmeire. Elég, ha csak az 1848. előtti nemesi megyére gondolunk. A nemesi megye közgyűlési jegyzőkönyveiben az adók beszedésére, megyénk községeinek a földesurakkal és a karaarával vivott küzdelmeire utalunk. Az adó beszedésével kapcsolatban számos összeirás

f conscriptio keletkezett. Ezekben a község lakói, az adózó jobbágyok nevei, vagyoni állapotuk van feljegyezve igen részletesen. Igaz, megyénk községeinek egy része 1848, után alakult, az első lakókat az anyakönyvekben is megtalálhatjuk,amelyeknek az egyházak által vezetett másodpéldányait levéltárainkban őrizzük. Megtaláljuk a II. József által elrendelt népszámlálás iratait, a Mária Terézia által behozott urbáriumokat, az 1828-as országos összeírást, az 1851-52, az 1857. évi összeírásokat. Találhatók 1848-ból honvéd és nemzetőr lajstromok, katonai állítási lajstromok szinte 1919-ig. A községek irataiban a képviselőtestületi jegyzőkönyvek Igen becsesek, k munkás <;S parasztmozgalmakról a megyére vonatkozó kijegyzéseket készítettek. A községek, a városok, a vízfolyások régi térképei, a hagyományos földművelés időszakából való állapotokat őrzik, bemutatják a Tisza és a Maros szabályozása elő'ti és utáni helyzetét. Megtalálhatók a régi utak, a települések alaprajzai, az utcahálózat, a művelési terület nagysága, a növényi kultúra kiterjedése, egyszóval beszédes tanúságtétel a múltról, amelyet a honismerő értékesíthet a maga számára. Hogy csak a legtöbbünk által átélt eseményekre gondoljunk, a felszabadulás utáni időszak egyik legjelentősebb tényóre.a földosztásra. Ennek iratai helységenként elkülönítve találhatók meg a levéltárakban. A tárgyi emlékek gyűjtése a helység múltjának tanulmányozása nélkül alig képzelhető #1. Azért gyűjtjük és létesítünk belőlük helyi gyűjteményeket, hogy azokból megismerjük és megszerettessük a multat, azon keresztül neveljük a hely, a haza szeretetére,mind a honismerőket, mind munkájukon keresztül a dolgozó népet. Kérdezhetné valaki, hogyan jut a levéltári anyaghoz a honismereti szakkör? Ennek ez idő szerint több lehetősége van. A szakkör tagjai közül valaki