Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Páhi Ferenc: A kereskedelmi igazgatás fejlődése / 80–93. o.

- 84 b/ A kamarai kerületben a kereskedelmi és iparstatisztikához tartozó adatok gyűjtése és minden óv végével a miniszternek beszolgáltatása, c/ A kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési ós iparviszonyainak állásáról, tapasztalatairól, a felmerült panaszokról és kívánalmakról a miniszterhez minden év végével rendes évi jelentés készítése. ÓV A kamaránál letett árubélyegekről, mustrákról, mintákról pontos lajátrom vezetése. e/ Az alkuszoknak jelentkező egyének szakértői megvizsgálása, s alkalmasság esetén az alkuszok sorába történő felvétele, f/ A helybeli kereskedelmi szokásjogok és előmutatott árupéldányok felett bizonyítványok kiszolgáltatása. g/ A miniszter által,véleményezés végett időnkint összehívott egyetemes kamarai gyűlések vagy bizottságokba tagok küldése, Miként az 1850. évi ideiglenes, ugy az 1868, évi kamaratörvóny is kettős elvi alapon épül fel. Az egyik: a kereskedelmi és ipari képviseletnek kötelező és fakultativ alakja, mely kiterjed a magyar állam egész területére, s annak minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A másik elvi alap: a kereskedelem és ipar együttes képviselete, közös és együttes kamarákban, A kamarák a kettősségre tekintettel két osztályra oszlanak: aAereskedelmi, b/ ipari osztályra. A kamarák élén áll egy elnök és két alelnök: utóbbiak egyike a kereskedelmi, másika pedig az ipari osztály elnöke, A kamara össztagsága a saját kebeléből választja az elnököt. Az alelnököket a kereskedelmi és ipari osztály külön-külön választja saját tagjaiból. A kamara mindkét osztálya saját enökének elnöklete mellett tárgyalja a hozzá tartozó ügyeket és véleményét az -elnökséghez juttatja. Határozatot csak a • két osztály együttes ülésében hoznak. Közgyűlést - a törvény értelmében - minden hónapban legalább egyszer kell tartani. A kamara közgyűlése elé a kamarai törvény l6.§-a szerint tartoznak: általános közgazdasági jelleggel biró és mind a két osztályt egyenlően érdeklő tárgyak és általában mindazon teendők, amelyek elintézése határozathozataltól függ. Már az 1850, évi törvény alapján működött kamaráknak is közös óhaja volt, hogy egy központi tanács-féle szervet alkothassanak s hogy az ezekbe küldendő küldöttek utján közös gyűléseket tarthassanak. Az 1868: 6,t.c. 5,§. g. pontja helyet adott az egyetemes kamarai gyűléseknek ós az első egyetemes gyűlést 1871. december 16-18. napjain tartották a kamarák. Az egyetemes kamarai gyűlések napirendi pontjai között szinte állandóan szerepelt a kamarai törvény módositásának kérdése. Ennek ellenére 1934-ig - ujabb kamarai székhelyektől s megfelelő területi beosztásoktól eltekintve - változás lényegében nem történt. Az uj törvény - az 1934. 20. t.c. - a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868: 6.t.c.-t csak részben változtatta meg. Változás a kamara tagjainak elnevezése tekintetében történt. Az előző törvény szerint bel- és kültagok helyett rendes és levelező tagokból áll a kamara tagsága. Változást hozott az uj törvény a kétfajta tagok számában és választásában. Az elnököt és alelnököket ezentúl a kereskedelemügyi miniszter erősiti meg állásukban. A havonkint legalább egyszer tartott közgyűlések helyett az uj törvény ugy rendelkezik, hogy évenkint legalább négy közgyűlést kell tartani, A kamarák kialakulásának, feladatainak ismertetése után térjünk át a levéltárakat közelebbről érdeklő témára: a kamarák iratkezelési rendszerének ismertetésére. A kamarák - még kisebb, vidéki kamarák is - nagy ügyforgalmat bonyolítottak le. Szerencsés esetben tehát, ha a kamarák irattára megmaradt, a levéltá-