Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - FIGYELŐ - Schneider Miklós: Az üzemi levéltárak elméletének alapvető kérdései / 153–154. o.

-153FIGYELŐ AZ ÜZEMI LEVÉLTÁRAK ELMÉLETÉNEK ALAPVETŐ KÉRDÉSEI A "Der Archivai-" cimü nyugatnémet levéltári folyóirat i960, évi 4. füzetében /435-451 i./ közli dr Artúr ZECHEL-nek az esseni 38. Német Levéltári Napok alkalmával elhangzott előadását. Szerző nem annyira az üzemi levéltárak gyakorlati munkájával kapcsolatos problémákról beszélt, hanem inkább az üzemi levéltárak rendezésének uj elvét, az általa ökotópiai elvnek nevezett elgondolást ismertette. S bár igaza van abban, hogy a gyakorlati munka végzéséhez elkerülhetetlenül szükséges az elméleti alapok tisztázása, előadásában vázolt gondolatai sokhelyütt az öncélú teoretizálás benyomását keltik. Mindenekelőtt arról beszól, hogy az utolsó 50 évben kialakult uj levéltártípus, az üzemi levéltárak esetében, azok sajátos szerkezeti és funkcionális jellege miatt az általánosan elismert és helyesnek tartott proveniencia elv alkalmazása akadályokba ütközik. Idézi Papritz-ot, aki szerint a proveniencia elv csak azokon az alapokon érvényes, melyek létrejöttéhez vezettek. Bár lehetségesnek tart olyan eseteket /pl. többrészes céglevéltáraknál/, ahol a proveniencia elvén alapuló rendezés különösebb nehézség nélkül megoldható, mégis túlzásnak minősiti Brenneke véleményét, amely szerint az üzemi levéltárak rendszerének felépítésénél is az általános levéltári gyakorlatból ismert rendezés- ós rendszertípusokkal találkozunk.' Mindenesetre a kérdés még korántsem mondható megoldottnak, bár mindenütt foglalkoznak vele és keresik a helyes utat, annál is inkább, mert sok esetben az üzemi levéltárosokat elidegeníti mindenféle elmélettől az a tény, hogy a helyesnek elfogadott proveniencia elvet a maguk gyakorlatában nem tudják alkalmazni. A továbbiakban a szerző azt fejtegeti, hogy a proveniencia fogalom sem valami abszolút és változtathatatlan dolog, hanem összetett. Megállapítása szerint a provenienciának négy főtényezője van: a tér-,-idő-, anyag- és energiafaktor. Ezek közül a legdöntőbb az energiafaktor, ami nem más,mint az irattermelő szerv tevékenységének a mértéke. Ez határozza meg ugyanis az anyag növekedését térben és időben. További jellemzője a proveniencia fogalomnak, hogy egyes faktorai, egyes jegyei alapján osztható. A térfaktor osztása akkor következik be, amikor egy egységen belül egyes iratfajták /akták, oklevelek, segédkönyvek/ külön vannak elhelyezve. Az időfaktor osztásáról akkor van szó, mikor egy bizonyos meghatározott dátumot olyan határnak veszünk, amely választóvonal lesz két iratcsoport között, végül az anyagfaktor akkor osztódik, midőn a proveniencián belül,annak .