Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - A Szovjetunió állami levéltári fondjába tartozó iratanyag egységes osztályozási sémája az állami levéltárak katalógusai számára: szovjet korszak / 134–152. o.

- 135 hogy a szovjet korszak forrásanyagában a különböző levéltárak által készített és készítendő nagymennyiségű kartotéklap egységes szempontok szerint történő rendszerezését biztosítsa. I A cimben ismertetett kiadvány első részében /8-116. 1./ tartalmazza magát az Egységes Osztályozási Sémát /főtáblázat/, amely a szovjet korszak gazdasági,politikai és társadalmi történetének nagy témacsoportjait logikus sorrendben elhelyezett tárgyi csoportositásu fejezetekbe /razgyel/ sorolja. Pl. J fejezet: Nemzetkö• zi helyzet Aülpolitika/. A fejezet jelölés vagy egy betűvel történik - mint az 1mént idézett példában -, vagy a betű mellett közvetlenül még egy szám is áll.,Pl. K5 fejezet: Agitáció és propaganda. Politikai felvilágosító munka. K4 fejezet:Sajr- tó, rádió, televizió. - A fejezetek alfejezetekre vannak felosztva, s ezeket a csak betűvel jelölt fejezeteknél a betű mellé irt számmal jelölik, a betűvel és számmal jelölt fejezetek esetében pedig a betű- és számjel után /egy betű helyének üresen hagyása után/ következő két számmal jelölik. Pl. E4 alfejezet: Nemzetközi viszonyok, illetőleg: K4 14 alfejezet: Periodikus kiadványok. - Az alfejezetek bizonyos esetekben két számjeggyel jelölt témák

ra bomlanak. Pl. E4 17 téma: Kongresszusok,konferenciák, értekezletek, stb. - A témák ugyancsak két számjeggyel jelölt altémák

ra bonthatók. Pl.: E4 17 01 altéma: Kormányfők. A séma felosztása a tizedes osztályozás elvei alapján történt. E rendszerezési mód általános gyakorlatának megfelelően nem történt meg minden rendelkezésre álló szám felhasználása sem az alfejezetek, sem a témák és altémák száma esetében, s ezek az "üres" számok biztositják a további munka, az egyes fondók sajátosságai alapján szükségessé váló uj alfejezetek, témák és altémák beállítását. Ilyen uj kategóriákat minden levéltár alkothat, de uj alfejezetet csak a Levéltári Főigazgatóság hozzájárulásával lehet rendszeresíteni. Egyes témák, illetőleg altémák mellett kurziv betütipussal szedve a további bontást elősegitő cimszavak vannak, amelyeknek alkalmazása azonban nem kötelező. A kiadvány tulajdonképpeni második részét az Egységes Osztályozási'Séma segédtáblázata jelenti /117-119. 1./. A segédtáblázatban rendszerezett fogalmak ugyancsak két számjeggyel vannak jelölve, de megkülönböztetésül ez a két"szám egyszerű zárójelbe van téve. A segédtáblázatban általános jelentőségű fogalmak vannak rendszerezve, s feladatuk, hogy a sémában megállapított cimszavak mellet alkalmazva konkrétabban és részletesebben, de ugyanakkor egységes osztályozás alapján rögzítsék az irat tartalmát, illetőleg tárgyát. Pl. /18/ Felsőbb szervek, /19/ Központi szervek, /20/ Köztársasági szervek, /21/ Helyi szervek. A segédtáblázatban megjelölt fogalmak alkalmazásának lehetőségeiről lásd az utasitás 47-49. pontjában foglaltakat. Az egységes Osztályozási Séma ós a segédtáblázat mutatószámainak alkalmazását és kombinációs lehetőségeit lásd az utasitás 50-52.pontjában. A kiadvány harmadik része a betűrendes tárgymutató, amely a Sémában és a segédtáblázatban feltüntetett fogalmakat tartalmazza /120-138.1./. Alkalmazására vonatkozó instrukciók az utasitás 51. pontjában olvashatók. A kiadvány negyedik része a szovjet korszak levéltári anyagához készített katalóguscédulák elkészítését és rendszerezését szabályozó módszertani utasitás, amelynek forditását az alábbiakban közöljük.