Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

- 125 biztosította volna a kötetek szemmeltartását. A megyei alkalmazottak ugyanis állandóan cserélgették egymás között a könyveket s igy az a helytelen gyakorlat alakult ki a felettesek tudomásával, hogy a regények állandóan közkézen forogtak,Zoltán Vilmos ennek ellenére vállalta, hogy egy teljesen uj Jókai-sorozatot szerez be a saját költségén a levéltári könyvtár részére. Az ügy letárgyalása hosszú hónapokig húzódott, végre több, mint félévi kivizsgálás után a fegyelmi bizottság az enyhítő és sulyosbitő körülmények mérlegelésével meghozta Ítéletét. A különféle hivatali mulasztásokért 400 korona pénzbírsággal sújtotta az archiváriust, valamint kötelezte az elveszett 45 Jókai-kötet utólagos beszerzésére. Zoltán Vilmos belenyugodott a fegyelmi döntésbe, bár meg volt róla győződve, hogy ügyét nem minden oldalról kezelték a megkívánt tárgyilagossággal. Sefcsik Ferenc helyettesi minőségében eltöltött első hónapjait arra használta fel, hogy részletesen tanulmányozza a megyei levéltár rendezési módozatait és elhelyezési lehetőségeit. Tervbe vett munkájának főirányelve az volt, hogy tárgyi alapon az egész levéltári anyagot kisebb-nagyobb csoportokba osztja és a kronologikus sorrendet szem előtt tartva, az elhelyezésnél a rendelkezésre álló férőhelyet minél gazdaságosabban kihasználja. A rendezésnél a Schedius Kristóf által felfektetett alapokat nem kívánta megbontani, sőt annak tárgyi csoportosítását kiinduló pontnak tekintette a további felépítés szempontjából• A 600 évre terjedő levéltári anyag elhelyezését a régi állványok és szekrények kiegészítésével vélte megoldhatónak s javaslatát is ilyen értelemben nyújtotta be az alispánnak. Számításaiba természetesen a levéltár földszinten elhelyezett s ládákba rakott iratanyagát is belevette, miután ezt a korábbi áldatlan állapotot mindenképen fel akarta számolni, A rendeséssel párhuzamosan selejtezési előkészületi munkákat is tervbe vett olyan csoportoknál, ahol erre szükség mutatkozott. A beterjesztett javaslat végül az egész levéltári anyagról helyi és tárgyi leltár elkészítését helyezte kilátásba, amennyiben a vármegye ezt a szakértői beadvány-tervezetet magáévá tenAz alispán a közgyűlés elé vitte Sefcsik elgondolásait és a maga részéről azzal az indokolással támogatta,, hogy igy végre szakszerű elhelyezést és rendezést nyerne a megye levéltára, sőt lehetővé válnék a leltárak alapján a megfelelő ellenőrzés is. Egyben jelezte, hogy a szakajánlatot tevő jutalmazásának kérdésében, illetve az ahhoz szükséges költségek fedezése tárgyában a munkálatok befejezése után történne döntés. Az egybegyűltek Goda Béla alispán előterjesztését teljes egészében elfogadták és felhívták, hogy a levéltári iroda uj helyiségének kijelölésével, valamint a berendezési tárgyak /szekrények, állványok/ pótlásával segítse elő a nagy munka végrehajtását. Az ellenőrzési feladatok foganatosítására külön bizottságot jelölt ki a közgyűlésj melynek tagjai az alispán elnöklete mellett: Kautz Gyula dr., Szalacsy Lajos dr* és Jankó Miksa dr, bizottsági tagok voltak. A levéltári irodával kapcsolatosan sok huza-vona történt-. Ahhoz nem férhetett kétség, hogy az uj átrendezés során az un. kis teremben " nem maradhat. Cefcsik ezért ismételten kért helyiséget erre a célra, de a kiutalásokat végző főjegyző ismételten olyan szobákat jelölt ki, amelyek alkalmatlanok voltak irodai célokra. A helynyerés és könnyebb kezelés végett egy tágasabb, az anyakönyveket is befogadó helyiségre lett volna szüksége a levéltárnak. Ezzel szemben még a rendezés megindulása után is csak tűzveszélyes, szűkös, sötét szobák kerültek javaslatba a megye részéről, úgyhogy Sefcsik egyenesen tiltakozott az ellen, hogy levéltári okiratok, vagy anyakönyvek ilyen módon nyerjenek elhelyezést. A kérdés 8

°/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1903/226. sz. RÍ / A nagy terem előszobájával szomszédos helyiség.